Századok – 1904

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Az erdélyi levéltárak 1770-ben 435

442 ILLÉSSY JÁNOS. nélkül ; ennélfogva azok minémüsége felöl nyilatkozni nem lehet. A levéltárnoki és lajstromozói állás szervezése iránt már tettek fölterjesztést, s erre az állásra a Lipót-féle diploma értelmében mindkét vallásfelekezetből jelöltek. A főkormányszéktől függ az állás engedélyezése. Kedvező elintézés esetében meg fog szűnni a mostani tarthatatlan állapot. (515/770. gub. sz.) MIKLÓSVÁR SZÉK 1769 deez. 29-én jelenti, hogy levéltára Köpecz községben részint egy nemesi házban, részint a főjegyző házának boltozott szobájában van elhelyezve. Evenkint elkülönítve és külön csomózva vannak a közigazgatási, és külön a bíráskodási iratok, nemkülönben a főkormányszéki rendeletek. Az ügyekről bekötött jegyzőkönyvek is vezettetnek. Az első jegyzőkönyv a közigazgatási ügyek rövid kivonatait tartalmazza ; a második a főkormányszéki rendeletek kivonatait, az ezekre adott válaszokkal és elintézésekkel ; a harmadik a jövevények és szökevények táblázatait s a rájok vonatkozó jelentéseket; a negyedik a büntetőpereket; az ötödik a jobbágyok és földesurak közti pereket ; a hatodik az állati járványokra vonatkozó ügyeket; a hetedik a kártékony madarak pusztításáról szóló jelentéseket. Egy kötet a különböző összeirásokat és reetificatiókat foglalja magában. A bíráskodási protocollumok 1606-tól kezdődnek; az iratok repertóriuma 1730-ig terjed. Régibb iratok nincsenek ; az egész nemzetet érdeklők nem találtatnak, csakis a széket illető szabadalomlevelek. A jegyző elég alkalmas volna a levéltár kezelésére, de nagy elfoglaltsága és csekély fizetése miatt nem kívánható tőle, hogy a levéltárral érdeme szerint foglalkozzék. A szék már többször kérte a főkormányszéket, hogy egy írnokot engedélyezzen a jegyző mellé. (186/770. gub. sz.) NAGY-SÍNK SZÉK 1770 jan. 5-én jelenti, hogy levéltárából a század elején fölyt zavarokban az iratok elpusztultak, úgy hogy nem is érdemli a levéltár nevet. A megmaradt s innen-onnan összeszedegetett iratok évrendben fasciculusokba rakattak s külön lajstromba, vagyis repertóriumba számszerint vannak bevezetve. A legrégibb 1478-ból való. Olyan irat, mely az egész nemzetet érdekelné, egy sincs. A jegyzőt, mikor a levéltár gondozását átveszi, kezelési utasítással látják el. (190/770. gub. sz.) NAGY-SZEBEN VÁROS tanácsa 1770 márcz. 5-én jelenti, hogy levéltára három főosztályra oszlik : ú. m. provinciale, nationale és extra-nationale archívumra. A provinciális (tartományi) levéltárban a törvényczikkeken és országos végzeményeken kívül a következő nevezetes iratok vannak: 1. Zsigmond király 1435-iki manifestuma, mely szerint a nemesek háború idején minden száz jobbágy után egy-egy lovas nyilas katonát (pharetrarios equestres) tartóz-