Századok – 1904

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Az erdélyi levéltárak 1770-ben 435

AZ ERDÉLYI LEVÉLTÁRAK 1770-BEX. 443 nak kiállítani; 2. Mátyás király 1487-iki védlevele, mely szerint azok az országlakosok, kik az oláhok nemrégen telepített falvait felgyújtják s a föld poráig leégetik, perbe nem vonhatók ; 3. Báthory István 1572-iki rendelete, melylyel a szebeni és kolozsvári mázsát az egész tartományra kötelezővé tette ; 4. Báthory Kristóf erdélyi vajda 1580 évi két rendelete a maros-széki székelyekhez, hogy a királybírót és helyettesét a gonosztevők üldözésében mindenképen támogassák: 5. A szebeni tanács 1600 évi felszólítása a székely nemzethez, hogy Mihály vajdától elpártolva, csatlakozzanak a római császár hadaihoz ; 6. A török fővezérhez küldött követek : Barcsai Akos, Lutsch János és Eerenczi Dániel jelentése az erdélyi rendekhez 1616-ban; 7. Erdély és a kapcsolt részek rendeinek biztosító nyilatkozata 1630-ból az iránt, hogy az ő császári felségével kötött szövetséget megtartják ; 8. Rákóczi György fejedelem 1641-iki parancsa, melylyel a posták szokásos kihágásait tilalmazza; 9. Ugyanattól a posták instructiója 1648-ból; 10. Barcsai Akos javaslata a rendekhez a porta neheztelésének eloszlatása iránt 1659-ből; 11. Rákóczi fejedelem rendelete 1659-ből a csavargók elfogása iránt; 12. A három nemzet rendei Rákóczi fejedelemmel minden összeköttetést megszakítanak 1659-ben: 13. A budai vezérhez küldött nemesek jelentése a fenyegető török veszedelemről ; 14. Barcsai Akos fejedelem pátense 1660-ból az egész ország rendeihez, melyben az erdélyiek hűtlenségén felingerült töröktől várható veszedelem elhárítása végett őket Segesvárra gyűlésbe hívja; 15. A portai követek manifestuma az erdélyi rendekhez 1660-ból, hogy a porta által kinevezett új fejedelemhez csatlakozzanak; 16. A három nemzet fölmentő levele 1661-ből Barcsai Akos részére, az általa viselt fejedelemségtől; 17. Utasítás 1662-ből az Ali pasához küldött követek részére; 18. A rendek lemondása a török fenhatóságról s maguknak a császári felség oltalma alá helyezése 1688-ban; 19. Lajos Vilmos bádeni őrgróf 1690 évi pátensei az elfutamodott erdélyi lakosokhoz, hogy mielőbb térjenek haza békével; 20. Ugyanannak levele 1690-ből az erdélyi rendekhez, hogy a török sereg visszatérése esetén oltalmazni fogja őket; 21. A Lipót-féle 1690 évi erdélyi diploma; 22. A tanácsi testület és itélőmestereinek véleménye a porták igazításáról 1691-ben; 23. A Lipót és József királyoknak együttesen letett hűségi eskü mintája 1691-ből; 24. Az erdélyi porták új igazítása 1692-ből; 25. A béke-egyezmény és amnestia megerősítése 1712-ben ; 26. Replica a békekötési pontokra 1712-ben; 27. Gázi-Giraj tatár khán parancsa az erdélyi rendekhez, hogy Székely Mózest ismerjék el fejedelmükül. A nemzeti levéltárban vannak — 1. Mindazok az iratok, a melyek a szász nemzet egyetemére vonatkoznak s a következő alosz-SZÁZADOK. 1904. V. FÜZET. 31