Századok – 1904

Értekezések - LÁNCZY GYULA: A harmadik nemzetközi történelmi congressusról 413

420 LÁNCZY GYULA. A mi az önálló előadásokat illeti, ezek a Századok 1903 évi május-havi közleményében (—i —cz. jegyű író kezétől) már fel voltak sorolva. E helyütt csak kevés kiegészíteni valóm maradt. Mindössze négy magyar tárgyú és szerzőségit előadás tartatott. Ováry Lipót tagtársunk áttekintést nyújtott a magyarolasz történeti vonatkozásokról, a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaira való tekintettel, melyeknek — valamint a Magyar Történelmi Társulat kiadványainak is — külön ez alkalomra olasz nyelven szerkesztett jegyzékét mutatta volt be és osztotta volt ki. Nevezett t. tagtársunk a M. T. Akadémiában tartandó beszámolójában bizonyára részletesen ki fogja emelni, hogy ezen áttekintésben melyek voltak a különös érdekre számot tartó mozzanatok. Hiszen csak 20 percznyi idő állott rendelkezésére a századokat átölelő kérdés-lánczolat megérintésére, s így más, mint igen általános, szinte jelszó szerinti futó áttekintésről nem lehetett szó. De annyit konstatálhatok, — s ez nem udvariassági szólam, a minek használatáról általában lemondok — hogy e felolvasás általános érdeklődés és rokonszenv-nyilatkozatok mellett hallgattatott meg. Ováry még egy másik előadást is tartott egy alcsoportban a magyar Országos Levéltárról, melyről a Diario, a hivatalos napló következőleg számol be: »Ováry úr előadja, hogy mi módon rendezte a magyar oklevéltárat (a programm s a Diario egyaránt azzal a kissé enigmatikus archivio diplomatico kitétellel élnek, mely talán mégsem akar mást kifejezni, mint az állami levéltárat különös minősítés nélkül),1) hogy megkönnyíttessék a kutatás, míg a szétszóródás (le dispersioni) megakadályoztassék. Az oklevelek 1005-től2

) fogva kezdődnek.« Itt is hozzátehetem, mint tárgyilagos nyomtatott jelentésekből alkalmam volt meggyőződni, hogy Ováry indítványai, hozzászólásai diplomatikai J) Mi azt hiszszük, hogy Óváry úr az archivio diplomatico kitétel alatt nem akarhatta az állami levéltárat (m. kir. országos levéltárat) érteni, kivált ha arról beszélt, hogy ö mi módon rendezte azt. Ováry úr ugyanis — tudomásunk szerint — az Országos Levéltárnak csupán egyik — bár kétségkívül nagybecsű és nagyfontosságú, de az egészhez viszonyítva nem épen legnagyobb — részét, a mohácsi vész eló'tti iratokat magában foglaló u. n. diplomatikai osztályt vagy diplomatikai levéltárat rendezte, illetőleg a megboldogult orsz. főlevéltárnok, Panier Gyula vezetése alatt ennek az egy résznek rendezésében vett részt 1876 óta. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy ez a rendezés még ma sem ért teljesen véget. A mi már az archivio diplomatico kitételt illeti, úgy látszik, ez egyszerűen a magyarúl sem valami szerencsésen választott diplomatikai levéltár elnevezésnek olaszra fordítása, s így nem csodáljuk, ha a kitétel a congressus tudós tagjai előtt kissé enigmatikusnak tetszett. Szerk. 2) Helyesebben: 1109-től.