Századok – 1904
Értekezések - LÁNCZY GYULA: A harmadik nemzetközi történelmi congressusról 413
418 LÁNCZY GYULA. a praxisban a közelálló tényezők vagy csoportok iránt mindennemű ellenőrzési vagy csak nyilvántartási tekintetet is mellőzött és szabadjára bocsátotta ezt a fentjelzett — hát nevezzük egy semleges abstrakt néven, így udvariasabban hangzik — atomismust. De mely tényezőkről, csoportokról van itt szó, s általában mily elemek voltak számra és súlyra egyaránt irányadók ? Első sorban természetesen az olasz ; nemcsak azért, mert a rendezés s így a külső rendelkezések szálai is szükségszerűleg ezen elem kezébe folytak össze, hanem azért, mert a szellemi erőkben oly gazdag országból, legalább is a specifikus tlorencz-római vezértényezőknek és intézeteknek egész tábora : a vezetők cum minoribus gentibus, felvonultak. Másrészt, mint látni fogjuk, bizonyos ellenáramlatok is nyilvánultak, kizárólag olasz csoportok által képviselve. De a congressus sajátlagos színezetét egy egészen más alkatelem, s annak szereplése, fogadtatása adta volt meg. S ez a franczia elem, Francziaország képviseletének kidomborodása, praedomináló szerepe volt. Már hónapokkal a congressus megnyitása előtt a párisi Journal Officiel egy hosszú névsort tett közzé, mely a különböző hatósági és (párisi) akadémiai küldöttek előrebocsátásával az ország egész területét átölelő egyetemi, sőt némileg még a középiskolai szervezet kereteibe tartozó tudósokat és szakerőket sorolt fel, mint Erancziaország hivatalos képviselőit. Már ez is szokatlanságánál fogva feltűnő, mert Francziaország nemzetközi gyülekezések alkalmával, ha egyáltalában, csak gyérszámú szakképviselővel szokott a külföldön megjelenni. A congressusi hivatalos »lajstroma a külföldi delegátusoknak« Francziaország czíme alatt százharmincz nevet sorolt fel különböző köz- és tudományi intézmények képviselete gyanánt. Maga az Institut de France minden perczben ülést, legalább is értekezletet tarthatott volna Kómában, hol tizenkét tagja vett részt a congressuson. Ez utóbbinak egész lefolyása szinte kézzelfogliatólag tanúsította, hogy itt a tudományos czélon kívül és felül egy íratlan, de mindenekfelett fontos progranimpont kerül végrehajtásra, — t. i. az olasz-franczia közeledésnek és barátkozásnak egyik' actusa játszódott le azon magas értelmi sphaerában, a melynek nemcsak társadalmi, de politikai jelentősége is sokkal kiválóbb, határozóbb a két érdekelt nemzetnél, sajátlagos, talán időleges viszonyok következtében, mint bárhol Európában. A t. olvasó fel fog menteni azon tünetek felsorolásától, melyek az első felköszöntéstől a congressus berekesztéséig ezen franczia-baráti politikai vonást kidomborították. Alig