Századok – 1904

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. (I. II. bef. közl.) - 395

404 CSÁNKI DEZSŐ. talanabb kedvezménynyel fog pártul egy a nélkül is erős és hatalmas nagyurat, és gyöngít meg egy társadalmilag védtelent, oly korszakban, a mikor a törvény és jog erőtlenül és félénken húzódik meg a társadalmi befolyás gőgje és mindenhatósága elől. A királyi kegy és pártfogás ily hathatós nyomása csakugyan megtette hatását. Adorjáni Érsek Máté, Váradi Péter érsek testvére, 1504 márczius 4-én Buda város elöljárósága előtt, a maga és örökösei nevében mindenkorra lemondott a Szentgyörgy-téri sarokház tulajdonjogáról Bakócz esztergomi érsek és érseki utódai javára. Egyszersmind az ez ügyre vonatkozó okiratokat átbocsátotta az érsek kezébe, eredeti adomány-és iktató-leveleit örökre semmiseknek és érvényteleneknek nyilvánítván. »Per támadt és folyt — úgymond a város egyezséglevele — a két fél között a kérdéses ház ügyében, először a város, azután a király ö felsége által e végre kiküldött egyházi és világi főurak előtt. E perben a bibornok-érsek úr azzal érvelt, hogy e ház mindig az esztergomi érsekségé volt s ennélfogva Mátyás király jogtalanúl adományozta azt a Váradi testvéreknek. Nevezett Érsek Máté pedig érezvén, hogy e ház ügyében bírói úton semmit sem nyerhet, s mivel különben sem akart a bibornok úrral perben állani, sőt kedvesnek és hálásnak kivánt mutatkozni, — határozta el magát a lemondásra. Viszont ennek fejében a bibornok úr elengedte Érsek Máténak azt az 500 aranyforintot, a melylyel neki még a boldogult Péter érsek tartozott.« О Tisztázván föntebb e ház tulajdonjogának és eladományozása törvényességének kérdését, Bakócznak az egyezséglevélben foglalt érvelésére nincs több mondani valónk. Ellenben Mátyás királyt a magántulajdon erőszakos eladományozásának vádja alól mentesnek kell tekintenünk. Bakócznak Mátyás király ellen felhozott többi vádjai és szemrehányásai ez ügy Az oklevél eredetiben, vörös viaszba nyomott pecsét töredékeivel, az esztergomi primási világi levéltárban : Lad. Q. fasc. 3. nr. 63. jelzet alatt található. Elég szabatosan kiadta Podhraczky József a Magyar Akadémiai Értesítő 1855. évf. 565—567. lapjain, a hol azonban: »domus acialis« helyett mindenütt »domus arialis« áll. (V. ö. erre nézve Dit Cange Szótárát, a hol a helyes : domus acialis értelme azonos a domus angularis, in angido posita stb. azaz : sarokház, szegletház értelemmel.)