Századok – 1904

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. (I. II. bef. közl.) - 395

MÁTYÁS KIRÁLY MINT VÁROSÉPÍTŐ. 405 eldöntésénél, még ha igazak is, mellékesek, inkább csak egyénileg s korrajzilag jellemzők és becsesek. A fő vád az, hogy Mátyás király Beckenslaher János esztergomi érsek szökése után sokáig nem töltötte be az érseki széket, szedte annak jövedelmeit, s azután is saját rokonának Arragoniai Jánosnak adta azt; s ez idő alatt nem volt a ki az érsekségnek e házra vonatkozó jogát megvédelmezte vagy érvényesítette volna, már csak azért sem, mert Mátyás királytól mindenki félt, Váradi Pétertől pedig mindenki rémüldözött. E vádakban sok az igazság. Az esztergomi érseki szék csakugyan évekig : 1480 elejéig üresen állott s ekkor ült bele a király sógora, Arragoniai János.1) Ez állapot ép oly visszaélés volt, mint később a kilencz éves Hippolyt ferrarai berezegnek, a királyné unokaöcscsének az esztergomi érseki székbe való ültetése. Az ezen elhatározásai által ráháramló felelősség súlya alól a nagy király soha sem lesz feloldható. Csupán mentségére szolgál, hogy e tetteiben, valamint autokrácziájának és elzárkozódásának szemmel látható fokozódásában2) ugyanannak a rómaizáló és elvilágiasodott olasz renaissaneenak, s a mellette trónon ülő, erős akaratú olasz asszonynak befolyása alatt állott, mely őt más téren annyi fényes alkotásra és kiváló tettre ösztönzé. Nagy fénynek nagy árnyai ezek. Csakhogy — a mi fődolog — hasonló vádak és szemrehányások tételére épen Bakócz nem volt alkalmas. Hiszen nyilvánvaló, hogy a kérdéses ház ügyében ő erőszakoskodott, a mikor a szerencsétlen Yáradi Péter érsek halála után, és csak ekkor, mint II. Ulászló mindenható kanczellárja, Yáradi (Érsek) Mátét, a ki igaz joga védelmét immár senkinek különös pártfogásától sem várhatta, a gyönge király útján, költött jogezímen, s úgy látszik, nem is rendes, törvényes bíróság előtt,3) e házról ') Ráth György : Arragoniai János. Századok, 1S90. Két közi. 328, 414. 11. 9) Erről, ily értelemben Bonfini kifejezetten nyilatkozik, mikor a király és a főurak között az olasz befolyás következtében támadt ellentétről ír. (Id. h.) 8) II. Ulászló király a perújítást elrendelő 1503 évi oklevelében világosan meghagyja, hogy ez ügyben a város tartson vizsgálatot és mondjon Ítéletet. Az 1504 évi egyezség-levélben mégis azt olvassuk, hogy a király e czélra — miután a per előbb a város előtt folyt — egy külön, egyházi és világi főurakból összeállított bíróságot küldött ki. Feljebbviteli