Századok – 1904

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. (I. II. bef. közl.) - 395

402 CSÁNKI DEZSŐ. a ház történetére vonatkozik. Lényegesebb, mert a helymeghatározást egészíti ki, az idézett öt oklevél amaz egybehangzó állítása, hogy e ház az esztergomi érsekség házának tőszomszédságában r

) feküdt. Az utóbbi épület tehát szintén a Szentgyörgytérre (ma Disz-tér) nyilt s a mai Vöröskereszt-palota Dísztérre néző északi felének telkén állhatott, minthogy e palota helyén előbb három, a középkorban pedig — a Eontana-féle térkép után Ítélve — két ház állott. Hihető, hogy az esztergomi érsekségnek ez a háza ugyanegy azzal a Szentgyörgy-téri házzal, a melyet Pálóczi György esztergomi érsek 1435 szept. 30-án ötszáz aranyforinton vásárolt Tamás budai csizmadiától és Zakariás budai kereskedőtől, még pedig nem a maga, hanem az esztergomi érsekség számára. Ennek a háznak ekkor egyfelől ugyancsak a nevezett Pálóczi György esztergomi érsek, másfelől pedig Henrik pécsi püspök — mint háziurak — voltak szomszédai; kétségkívül (legalább György érsek) mint magántulajdonosok. 1435-ben tehát e két egyházi főúr egyike — alkalmasint épen György esztergomi érsek — a későbbi Beckenslaher-féle háznak ura.2) Tisztába jővén ekként e ház azonosságával, fekvésével és tulajdonjogi természetével, igazoltnak vehetjük és kimondhatjuk azt a tényt, hogy Bakócz állítása, mintha a Beckenslaher-Váradi-féle ház valaha az esztergomi érsekségé lett volna, nem felelhet meg a valóságnak. Holott az egész vád és perújítás ezen az állításon sarkallik. Mert — mint láttuk — a kettős hűtlenségbe esett Beckenslaher János magántulajdonát törvény szerint adományozhatta el a király, s így a ház Váradi Péternek és testvéreinek, mint új adományosoknak, szintén jogos magánbirtoka lett. Sőt mivel a király több más, pusztult házát felépíteni nem bíró budai polgár házát az e czímen г) Az 1472 évi oklevél szerint »kelet felöl.« E meghatározás azonban a középkori oklevelek ily dolgokban szokásos tájékozatlanságának hibájában szenved. Inkább : »észak vagy északkelet felől« lenne a szabatos megjelölés. 2) Az 1435 szept. 30-án kelt oklevél az esztergomi primási világi levéltárban Lad. Q. fasc. 3. nr. G2. jelzet alatt található. Tisztelt barátom, Pór Antal úr volt oly szíves ez oklevelet az alább, szintén az esztergomi primási levéltárból idézendő 1504 évi egyezséglevéllel együtt velem másolatban közölni. Mely lekötelező szívességeért e helyütt is kifejezem hálás köszönetemet.