Századok – 1904

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. (I. II. bef. közl.) - 297

300 FISÁNKI DEZSŐ. Ö és utána az írót és utazók egész sora, szemtanuk, részletesen írnak a budavári királyi palotákról és épületekről. Megcsodálják ; pusztulásukat sajnálják, siratják. E különféle leírásoknak és megemlékezéseknek azonban többrendbeli, különösen pedig az a fogyatékosságuk x

) van, hogy nem mondják meg, mikor tájban épültek e paloták és tartozékaik.2

) Én ez alkalommal, az említett adatok segítségével, e palotaépítkezés korának kérdésére, s ezzel kapcsolatban arra a még fontosabb kérdésre óhajtanék megfelelni : minő hatással volt Mátyás király székvárosának, Budának kiépülésére? II. 1478-ban márczius 7-én rendeletet intézett Buda városához Mátyás király. E rendeletében egy másik, már évekkel ezelőtt3

) a városhoz intézett parancslevelére hivatkozik. Megbotránkozással látta — úgymond — akkor, hogy Buda városában számos ház teljesen elhanyagolva áll, sőt elpusztult, más házak pedig, gazdájuk gondatlansága és hanyagsága következtében összeomlással és rombadőléssel fenyegetnek. Méltóképen fontolgatta lelkében a városnak e szomorú, egyaránt káros és szégyenletes ') Ilynemű hiányosság ezenkívül, hogy az épületek beosztásáról, elrendezéséről zavaros képet nyújtanak, rajz helyett frázisokat, leírás helyett festményt adnak, a mint ezt újabban már többen (Fraknói, Pasteiner, Salamon stb.) egyértelműen megállapították. Azután hogy nem közlik pontosabban : álltak-e előbb és miféle épületek e paloták helyén. Az utóbbi kérdés különösen azért nagyérdekű, mert összefügg egyrészről Budának Nagy Lajos király alatt végbement fejlődésével, s ez uralkodót erről az oldalról is közvetetlenebbűl jellemezné, másfelől pedig pontosan felvilágosítana bennünket, mily terjedelműek és természetűek voltak Mátyás király építkezései. Talán lesz alkalmam valamikor e kérdést, legalább közvetett adatokkal, kerülő úton megvilágítani. !) Bonfini azt hozza fel, hogy a király eleinte utánozván a régi királyokat, megelégedett a tőlük öröklött épületekkel s nem sok gondja volt újakra ; csak később, második neje korában kezdé »megvetni az alacsony házakat« s vágyott a művészi építésű fényes paloták után. (Olv. I. Mátyás udvara cz. művem 65. 1.) E megjegyzés igaz lehet, de csak általánosságban. Ismerve az olasz menyecske természetét, könnyű elhinnünk, hogy fény, pompa, életmódban és épületekben csak gyarapodott, uralkodóbbá lett az ő jötte után. De hogy már előbb, különösen az ő jövetelének ötletéből s az ő méltó fogadhatása végett is, kettőzött erővel kezdett működni a király lelkében az olasz renaissance megkapó áramlata s az ő fiatalos erővel párosult becsvágya az építkezés terén is, — a tényekből eléggé kiviláglik. 3) Jam ante plures annos.