Századok – 1904

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. (I. II. bef. közl.) - 297

MÁTYÁS KIRÁLY MINT VÁROSÉPÍTŐ.1) (Egy budavári sarokház történetéből.) ELSŐ KÖZLEMÉNY. Történelmi kutatásaim közben, különböző levéltárakban, néhány egymást kiegészítő oklevélre bukkantam, melyek együttvéve Mátyás királyt eddig ismeretlen oldalról, mint városépítőt jellemzik. A város alatt ugyan csupán az akkori székes főváros, Buda értendő, de a mit megtudunk, öszliangzásban van a nagy renaissance-király egész jellemével. Ezt a hatalmas, alkotó egyéniséget, halála után az erkölcsi világnézletében bomlásnak indult kései renaissance egyik typikus alakja, Bakócz Tamás, akkor esztergomi érsek, nyilvánvaló érdekből hálátlanul megszólja, különösen erőszakoskodással és magánvagyon jogtalan eltulajdonításával vádolja. Ezért az egész ügynek tulajdonképen elég vékony fonalát, mely egy budavári sarokház történetéből fonódik, beleszövöm ama korszak jog- és műveltségtörténelmi fejleményeinek szálaiba, mintegy igazolásúl s nem védelműl, a mire az alkotni vágyó, igazságos fejedelem nem szorult. I. A renaissance az emberi egyéniség nagyobb fejlettségét vitte a társadalomba, a melyben tehát mind többen és többen vágynak s képesek tehetségüket érvényesíteni, saját hivatásuk szerint alkotni.2) Ez az alkotásvágy, erő és képesség a renais') Felolvastatott székfoglalóul, a M. Tud. Akadémia második osztályának 1904 január ll-én tartott ülésén. s) Burckhardt : Die Cultur der Renaissance in Italien. Leipzig, SZÁZADOK. 1904. IV. FÜZET. 21