Századok – 1904

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. (I. II. bef. közl.) - 297

298 FISÁNKI DEZSŐ. sance-kori ember legfőbb ismertető jele. Mátyás királyt is ez ragadta magával. Azonkívül ő születése és öröklött tehetségei révén azok közé a szellemóriások közé tartozik, a kiknek befogadó képessége, akarata és tettvágya a rendesnél nagyobb, közönséges halandó szemében szertelenségekre hajló. A kornak eme ragadó áramlata és az ő egyéniségének ily kimagasló jelleme teszik lényének — hogy úgy mondjam — képletét; ezek pályájának, működésének ki mozdíthatatlan alapjai. Alkotásvágya minden téren érvényesül. Ennek is kedvez a kor eszmei és műveltségi fejlettsége, valamint népe sokféle érdekeit magába ölelő uralkodói állása. Az emberek ebben a korban még sokoldalúak, a munkafelosztás kevéssé tagolt. A művész rajzoló, festő, szobrász, véső, aranyműves, gépész, mechanikus, író, tudós, sőt olykor lovag és udvaroncz is egy személyben. A tudós gyakran diplomata és államférfiú is. Az uralkodó gyakorlati kormányzó, katona, politikus, diplomata, törvényhozó s egyszersmind szervező is, a kit a csak lassan fejlődő társadalom politikai önállósága még csekélyebb mértékben korlátoz, a kinek ezért alkotásvágya könnyebben érvényesül paloták emelésében, melyeket teljesen új díszszel, pazar költséggel ékesít s kertekkel körít, valamint városok építésében is. Ismeretes dolog, hogy a Mátyás király udvarában élt s általában róla megemlékező humanista kortársai mennyire kiemelik és magasztalják egyebek közt az ő építésvágyát s ennek eredményeit : nagyszerű építkezéseit és művészet-pártolását. Hizelgő formába burkolják ugyan a tényeket; de ezeket a tényeket tagadni nem lehet s igazolni nem nehéz. Galeotto példáúl egyízben, Visegrádról beszélve, ezt veti közbe : » A régibb királyok építették ugyan, de Mátyás teljesen újjá építtette és nagyszerű palotákat emelt benne. Mert hát mindenkinél jobban tudott gyönyörködni a szép épületekben ; és az építéshez oly kiváló tehetsége volt, hogy az épületek díszítése és kényel-1809. Magyarúl a M. Tud. Akadémia könyvkiadó-vállalatának 1895 évi folyamában. — L. A renaissance és Mátyás király ez. czikkemet a Budapesti. Szemle 1893 évi folyamában.