Századok – 1904
Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Régi föld- és vizrajzi adatok 240
250 stessel józsef. birtokok, délről Fortunádföldje (Mihályi déli részén), nyugatról a Kis-Rába voltak szomszédjai. Egy 1438-iki adat bizonyítja, hogy Szentandrás praediumban kőből épült tornyos egyház, Linkóháton pedig malom is volt.1 ) Szentandrás elpusztult, de 1471-ben még olvassuk, hogy Szentandrás praedium alio nomine Vadasviczka.2) TEMFEL. AZ oklevelet, mely szerint Temfl — mint Csánki történeti földrajzában olvassuk— 1437-ben Keresztyén név alatt is előfordul, nem ismervén, nincs jogom róla érdemileg nyilatkozni ; de meglepő, hogy az előttem ismeretes oklevelek, melyek a Gutkelediek és Nagyra artoniak nevezett birtokáról szólnak, mindig a Temfl nevet használják; másrészt alig merem föltenni, hogy egy hasonló hangzású más helységnév adott volna alkalmat félreértésre. A templariusok villa Christiana (a mai Keresztény) falvárói Fejérnél azt olvasom, hogy 1384-ben3) a keresztesek, mint akkori birtokosok, birtokaikat: »possessiones Beő, Keresztény et Templom« Szentgyörgyi Tamásnak zálogba adták; de hogy ez a Templom minő kapcsolatban állott az említett mai Keresztény helységgel, s alatta micsoda helység vagy birtok lappang, s általában az 1437-ben előforduló Keresztyén-Temfl helységről szóló adat nem vonatkozik-e a ma is fönnálló Keresztény falura? erre nézve nem adhatok kielégítő választ, mert az idézett oklevelek teljes szövege nem áll rendelkezésemre. A mai Keresztény helységet 1226-ban már a templariusok bírták.4) UKECZ. Egykor közös neve volt a mai Füles és Malomháza helységeknek. Midőn 1194 és 1195-ben a borsmonostori apátság birtokai fölsoroltatnak,6 ) Ukecz (néha Ukas, Ikecz = Fül) nevü puszta, németül Munichhof (Mönchhof), már előfordúl; az Ukecz terület törzse, a mai Füles, már 1311-ben viselte ezt a magyar nevet, de közben még sokáig előjön Ukecz néven is.6) Az apátsági Ukeczet, melynek német Mönchhof neve a XII-ik századtól fogva mai napig megmaradt, 1411-ben egy oklevél magyarúl már Monoh-liáz néven nevezi,7) a mi nyilván a német munich és latin monach(us) szónak magyarosítása volt, mert van rá analog eset a Mosony-vármegyei Mönchliofen, ma magyarúl Barátfalva helységnél, mely 1345-ben8) u. o. II. 277. 1. s) и. О. II. 471. 1. s) Fejér id. m. X. 1. 179. 1. 4) U. О. III. 2. 97. 1. <9 Wenzel id. m. XI. 57. 58. 11. 6) Sopron тт. Okit. I. 72. 1. ') U. о. I. 646. 1. s) Weiss : Urkunden des Stiftes Heiligenkreuz.
