Századok – 1904

Értekezések - GÖRGEY ISTVÁN id.: A Görgey nemzetség története (I. II. bef. közl.) - 136

138 id. görgey istván. Radvánszky Jánosnak Radványból, 1708 febr. 27-ről ángyához, Görgey Jánosnéhoz írt vigasztaló levele. Az utóbbinak — a fiával Györgygyei együtt a Brünn melletti Spielbergben várfogságban raboskodó urához sajátkezűleg írt és valamely várbeli császári tisztnek németül rávezetett megjegyzését feltüntető levele Toporczról, 1708 jun. 27-ről. A Rákóczi pártján levő s a császáriak által Hartleben tábornok alatt ostromlott Szepes-várának 1710 évi julius 5-én, 11-én és végleg 12-én kelt capitulatiója, — és végre Mária Teréziának 17 79 decz. 24-én kelt toporczi új donatiója. Ezen okiratokból összeállíthatjuk csaknem lánczszemenkint a mi kiválóan Tcuruez elődünk viszontagságos életfolyását. A lőcsei 1682 évi okirat szerint Görgey János mint a Thököly párton Lőcse erődített helynek katonai parancsnoka... »hajdúit, gyalogit, tiszteit disciplinában tartotta«, a polgárokat »szabadságukban, szokásaikban, privilégiumaikban nem háborgatta, becsületükben nem sértette« . . . stb. Azon körülmény, hogy Thökölynek Görgey Jánost és Sebestyén András szepesi prépostot s erdélyi választott püspököt a lengyel országnagyoknál accreditáló 1683 évi megbízó levelei eredetiben megmaradtak családi levéltárunkban, — egybevetve Sobieski királynak Görgey Jánoshoz intézett levelével, nemcsak azt bizonyítja, hogy nevezett ősünk 1683-ban Lengyelországban követségben járt, hanem azt is, hogy a királyhoz szóló hasonló megbízó levelét ennek átadta s mindjárt vele egyenesen végezvén dolgát, a többi megbízó levélnek hasznát vennie s azokat kézből kiadnia fölösleges volt. Sobieski pedig azt írja neki levelében, hogy ő a maga propositióit czorstini várnagyának Eelbersonnak 2) adta meg, hogy azokat élőszóval tudassa Görgeyvel, a ki teljes hitelt adjon Felbersonnak. Hogy milyen propositiókat tudatott azután Eelberson a maga királya nevében Görgey Jánossal, nem tudjuk, de sejthetjük. A történelemből tudjuk azt, hogy a Kara Musztafa nagyvezér és Thököly által 1683-ban megostromolt Bécsnek Sobieski és Lothringern Károly által való fölmentése után, a roppant török sereg romlásának benyomása alatt Thököly épen Sobieski király útján tett lépéseket I. Leopold császárnál a kiegyezés iránt. Ezen ténynek nemzetségi levéltárunk őrzi egy eddigelé ') Pirhalla Márton: A szepesi prépostság vázlatos története, 510. 1. 2) Czorstin lengyel végvárnak romjai a Dunajecz balpartján még ma is láthatók, átellenben a jobbparti Nedecz magyar végvárral. Sobieski levelében : Arx Dunaviensis.