Századok – 1904
Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Deák Ferencz beszédei 97
110 váczy jános. a két állam kapcsolatának oly alkalmazásától, mely a király akaratával s felségjogaival is öszhangzásban volt. Hogy nem minden kérdésben volt 1848 előtt oly véleményen, mint 1865—68-ban, az bizonyos. A feltörekvő nemzet vágyai és eszméi benne is máskép nyilatkoznak 1848 előtt, mint az átélt szenvedések után. De a hol a nemzeti jog védelme forgott kérdésben, a hol sarkalatos elvek irányíthatták : ott a legféltőbb aggodalommal őrizte a nemzet jogait. Talán legérdekesebb példa mindezekre a magyar hadseregről való felfogása. Kétségtelen, hogy a két monarchia közös védelmében 1848 előtt határozott s mindenben törvényen alapuló eljárást liiába keresünk. Keform-országgyűléseink sem foglalkoztak ez ügygyei behatóbban. Maga Deák Ferencz sem. Az ellenzék 1790—91 óta keserűen panaszkodik, hogy a végrehajtó hatalom lassankint kivette a nemzet kezéből a hadsereggel rendelkező jogot, a háború indítás és békekötés jogát, holott erről régi törvényeink határozottan gondoskodtak. Az 1830-iki országgyűlésig voltakép csak e panasz ismétlődött; de hogy a nemzetnek mily jogai vannak a hadseregre nézve: részletesen nem fejtegették. Az ellenzék ekkor a magyar katonaság, a magyar ezredek, és véghelyi ezredek vezényletére a magyar nyelvet követelte. A többség azonban még az 1832 36-iki országgyűlésen is más alkalomra kívánta halasztani a hadsereg ügyeinek tárgyalását ; de a magyar nyelv iránt küldött feliratba mégis átvette az ellenzék kívánalmait, hogy »a magyar ezredeknél a kormányszavak 'magyarosíttassanak, a magyar nyelv az egész magyar katonaságnál behozassék és ennél a főhadikormányzótól kezdve csak azok alkalmaztassanak, kik az 1830 évi 7. és 8. t.-czikkek rendelése szerint nemcsak magyarúl tudnak, de születésükre nézve is magyarok.« A királyi válasz e feliratra azt felelte, hogy az ez iránti törvényeket meg fogja tartani. Az 1839/40-iki országgyűlésen az ellenzék az újonczok megajánlásához kívánta kötni a fentebbi kívánalmakat, de a többség ellene volt. У. Ferdinánd az 1848 márcz. 31-iki leiratában a többi között »a magyar hadsereghez megkívántató különféle katonai testületek ellátására« kíván fedezetet, mit az országgyűlés meg is ajánlott. Az 1848-iki nemzetgyűlés a
