Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Deák Ferencz beszédei 97

100 váczy jános. úgy, mint remek felirati javaslatai számos ilyen axiómát tartalmaznak, a melyek örök tanulságai minden idők politikusainak. Első beszédeiben, valamint a későbbiekben egyaránt erős logikával kapcsolja okoskodásához e leszúrődött igazságokat, mint az értelem munkájának nyugalmi pontjait, vagy a kiindulás erősségeit, a honnan a syllogismusok mérő-ónjától vezetett értelem praemissát kölcsönöz ; máskor meg a már különben is levont következményt támogatja velük. A természet örök jogának alapelvéből legtöbbször a jobbágyság személyi és vagyoni bátorságának, birtokképességének, örökváltságának tárgyalásakor vesz indítékot, de az irott törvények szellemével, sőt világos rendelkezéseivel is lehetőleg öszhangzásba hozza. »Van egy törvény — mondja az 1833 jun. 15-én tartott kerületi ülésben — mely minden polgári törvények fölött örök és változhatatlan, melyet a világ kezdetétől annyi századokon keresztül semmi álokoskodás sarkaiból ki nem forgatott, semmi hatalom és erőszak el nem nyomhatott; egy oly törvény, melynek legkisebb sértését keserű bosszúállás követte mindenkor; egy oly törvény, melyet az Alkotó minden jobb ember szívébe vésett; mely nélkül polgári alkotmány erősen nem állhat; mely nélkül irott törvény igazságos és boldogító nem lehet, — és ez : a természetnek szeghetetlen szent törvénye.« A jobbágyság személyének szabadságát a földesúri önkénykedés igája alól nem kegyeimül vagy ajándékul, hanem az igazság parancsából kívánja kiragadni, hogy »nyolczszázados constitutiónknak nyolczszázados igazságtalansága« enyhíttessék. Nem új engedmény ez, — mondá — hanem az a jog,, mely a természeti törvény szerint a jobbágyságot is megilleti, s melyet a földesurak legtöbbször csak bitorlottak. íme, a hol irott törvényre nem hivatkozhatik is, oly alapot vet követelésének, mely erősebb minden irott törvénynél s maradandóbb az emberi ész minden okoskodásánál. De jóllehet hangjának erélyessége e kérdésben nyilatkozik először igazán, semmi sincs benne a néptribun követelő türelmetlenségéből. Milyen egészen más a Kossuth hangja, midőn az örök emberi jogok nevében támad a nemesi előjogok ellen. Deák Ferencz a haza közboldogságának nevében óhajtja s kéri az emberi