Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Deák Ferencz beszédei 97

deák ferencz beszédei. 101 jogok megosztását, s távol van minden fenyegetéstől vagy megtorló intézkedések alkalmazásától. Inkább a Széchenyi felfogásában osztozik, mint a Kossuthéban. Csakhogy ő, úgyszólván, a megosztandó jog szellemét minden hatásában fölfejti, Széchenyi pedig csak az utilitarismus elve alapján támogatja e kérdés sikeres megoldását. Deák Ferencz szerint a jobbágyok birtokképességét nemcsak a haza üdve kívánja, hanem a polgári szabadság elve is ; nem ellenzi a nemesség joga, sőt alkotmányunk arisztokratikus szerkezete sem ; az állam czéljai meg épen követelik. Az örökváltság kérdésének a haladás követelményei szerint való megoldása Deák Ferencz politikai törekvéseinek központja az 1832 36 és 1839/40-iki országgyűléseken. A demokráczia eszméi hamisítatlan tisztaságukban az ő beszédeiben nyilatkoznak a legszebben, a legmélyebb psychologiával s egyszersmind a történeti fejlődés szellemében. Ezekben tűnik ki először legjobban politikai bátorsága, humanismusa, s mindenek fölött államférfiúi mély belátása és szónoki tehetsége. A mit a természeti törvény szava követel, írott törvényeink nem tiltanak, hazánk üdve pedig sürget s igazságának érzelme minden kebelben viszhangra kel : azt ideig-óráig elnyomhatja a hatalom, de az eszmék fejlődésének logikája előbb-utóbb megvalósítja. »Vétkes mulasztás — mondja az 1834 nov. 10-én tartott országos ülésben — nem alkotni törvényt, mely a szabad és boldog polgárok számát szaporítsa. De oly törvényt alkotni, mely azok eddigi számát is kevesítse, mely azokat is, kik a sors kedvezése által törvényeink engedelme vagy legalább elnézése mellett magokat jobb sorsra emelték, a jobbágyi adózásoknak lerázott járma alá ismét visszataszítaná : nemcsak mulasztás, hanem oly cselekedet, melyet a hazának áldása épen nem követhet.« De hiába. A főrendek és kormány az ország gyűlésének e »legnemesebb« küzdelmét is gyanúsan fogadták s a szabadelvű haladás elé újabb gátakat emeltek. A megalkotott törvényczikkek azonban sokban könnyítettek az adózó nép terhein ; mérsékelték a földesúri önkényt, s a mi fő, nemesebb tartalmat kölcsönöztek a közvéleménynek, mely fogékonynyá tette a sziveket, hogy a jobbágyság felszabadításának nagy eszméje lépésről-lépésre közeledjék a megvalósulás felé.