Századok – 1904

Tárcza - Pótlások és javítások a Magyar Oklevél-Szótárhoz (Szily Kálmán és Wertner Mór) - 1005

.10U4 TÁRCZA. ral, dézsma-gabonával. — A »majorsághoz látó ázzon ember« pedig nem az agricnlturára, hanem a baromfiakra ügyelt föl. MAKKBÉR. Latinul nincs értelmezve. — DuC-nál : glandatieum, glandacium. TJ. o. glanda = makkolás. MALOMGÁT: schlagbaum. Nem az, hanem »mühlwehr.« —- Ez ismét Bod Péter németjének a hibája. M ARTING AL. Nincs értelmezve. Az adatból (caligas martingal) látni, hogy valamiféle nadrágról van szó. Hatzfeldt-Darmesteter franczia szótárában : »chausses à la martingale = sorte de culottes dont le fond s'attachait par derrière.« MÁZ. A NySz. szerint sok mindenféleképen van magyarázva, de az idézett két adatnak (sárga mázú kemencze, máz nélkül való fazék) egyik értelmezése sem felel meg. Helyesen: encaustum figlinum SI., glasur Ball. MÁZSA-MÉRTÉK. Nem wage, centnerwage, hanem centnergewicht. MEGYÉS-HELY. Kérdés van intézve az olvasóhoz, hogy mi lehet ez ?• V. ö. Kreszn. és CzF. »parókhiás, plébámás hely.« MENEDÉKSÉG ? Értelmezés nélkül. A szövegből világos, hogy »evictio« (szavatosság) a jelentése. MENYHAL : meerfisch, meeraal. Nem az, mert ha csakis tengeri hal volna, hogyan mondhatná Földi róla: »az európai folyóvizekben és tavakban« él, s hogyan emlegetnék a »kechyges és harchones«-szel együtt. Bod Péter német magyarázója követte el a hibát, s ez most a NySz.-ou át bejutott ide is. Helyesen : gadus lota ; rutte, drusche. V. ö. Ball. MÉRŐ-KÖ (1. A mér czikkben). A »metatur ad lapidem mereuku vocatum« idézetbeli magyar szó mérőkő-nek és mérőkő-nek is olvasható. Az első valószínűbb, mert a merő-kő (petra, saxum) tényleg megvan a régi nyelvben (1. NySz. 2: 781.) s határjelölésre is teljesen alkalmas, míg' a mérő-kő (pondus ?) erre csakugyan nem használható. MOH : tignatio, c.ontignatio ; balkenwerk, gebälk ? Dehogy ! Goldstein Vilmos úr járt egyszer egy vízi malomban és ott hallotta, a gerendákról beszélve, a moj szót ; nyomban beküldte a Nyr.-nek (8 : 331), hogy Szentesen » moj = gerendázat. « Innen belekerült a MTsz.-ba, ebből pedig az Oki. Sztárba. Pedig a valóság az, hogy a vízi járóműben a hézagokat s. a vízi malomban a gerendák közeit mohával (mohhal, mojjal) szokás betömni, s így szokták már 1528-ban is : »moh ad molendinum.« MORDÁLY-PUSKA. Sem a NySz., sem az Oki. Szt. nem adja latin értelmezését, pedig megvan MA.-nál, PPB.-nál is: »sclopetulum, bombardula ; kleine musquete, flinte.« Miért jobb a Ball.-ból vett : »sackpuffer« ? NÁDFAL. Társai közül miért maradt ez az egy értelmezetlenűl. Ball.-nál : »rohrwand« ; Grimmnél : »mit rohr bekleidete wand, damit der kalk oder gyps besser darauf hafte.« NÉGY-IDŐ : adventus domini ? Helytelen magyarázat. Helyesen : »quatuor tempóra.« Az idézetben a »quatuor tempóra hyemale«-ről van szó. V. ö. Knauz : Kortan, 247. ÓRIÁS. Hibás olvasás. Az adat ez : »ascendit ad quendam montem geminum Horyashegy vocatum.« Nem »óriáshegy« ez, hanem «horjos, azaz horhos vagy horgas hegy«, mit a »mous geminus« kifejezés is bizonyít. ÖKÖR-TINÓ : vitulus ; kalb. Nem az, hanem »juvencus, buculus ; ein junger ochs von 2 bis 3 jähren.« ÖSZTÖRÜ. Többször van rá utalás : eszteró, 1. ösztörű ; eszterö, 1 ösztörű ; esztörő, 1. ösztörű ; iztru, 1. ösztörű. De ösztörű nincs sehol. PACZALOS : omasum habens ; rinderkaldaunen habend. Esetlen magyarázat. Az ország több részében a mészárosokat, székálló legényeket, általában pedig a paezal-árulókat nevezik így.