Századok – 1904

Tárcza - Pótlások és javítások a Magyar Oklevél-Szótárhoz (Szily Kálmán és Wertner Mór) - 1005

TÁRCZA. 1005 PÓTLÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK A MAGYAR OKLEVÉL-SZÓTÁRHOZ. (Harmadik közlemény.) LÁDÁS (kalamáris) : loculatus, mit fächern versehen. — Nem az, hanem az idézet szerint : »geongi hazzal rákot ladas kolomáris«, olyan kalamáris, melynek a ládája gyöngyházzal van kirakva. — Y. ö. kalamáris-láda, tentás-láda. NySz. LAJHUND : canis genus ; eine art hund. — Tökéletlen magyarázat. Grimmnél »leithund, der vom jäger an einem langen riemen geführte hund ; odorinsecus, leviator, funabilis odorissequus.« A bajor lait-ból nálunk laj is lett.. V. ö. Schmeller és NySz. LAPP AN. Helyesnek tartom, hogy ez az ige is fölvétetett- az Oki. Sztárba, noha nincs rá más idézet, mint az Anonymus loponsu-ja. Ma már tudjuk, hogy a Vas-megyei Lappancs folyócska a stájer Lafnitz elcsavarásának köszöni a nevét, de azért Anonymus népies etymoiogizálása mégis becses adat, mert azt bizonyítja, hogy a lappan ige már a XIII. sz. legelején megvolt nyelvünkben. — De ugyanezen okból helytelennek tartom az Anonymus esculeu-jének mellőzését, mert ez meg azt bizonyítja, hogy az eskeni ige, melyre különben csak a XIV. század második negyedéből van adatunk, Anonymus korában már szintén megvolt. LATOS: uncialis NySz.— Nem az, hanem »semuncialis.« Igaz, hogy a régi magyar szótárak a latot gyakran összevétik az unciával, de nem mindig. PP-nál pl. megvan helyesen : uncia = két lót ; uncialis = két lótos ; semuncia = egy lót ; semuncialis = egy lótni ; semunciarius = egy lótos. Különös véletlen, hogy a NySz-ból épen ezek a helyes adatok mind kimaradtak. LESZÁLLÍT : sedo, restinguo, plaao ; stillen, besänftigen. E jelentés alá vannak sorozva »a per leszállítására« vonatkozó adatok is. Holott ez a. m. »condescensio causae« ; ez pedig a magyar törvénykezés speciális műszava volt. V. ö. Du Cange. LEVEGŐ : pensile ; gehänge. •— Ez az idézet : »Vöttem riolcz lat ezist .leuegöt«, semmiesetre sem tartozhatik ide. Már 1892-ben (Bp. Szemle 72 : 112. és Adal. 383.) figyelmeztettem a NySz. használóit, hogy a végi levegő szónaK egyik gyakran előforduló jelentése : »lamina, bractea« kimaradt belőle. Mind MA., mind PP. szótárában megvan ez, s kívüle még : levegö-csináló = bractearius ; bracteatus = levegővel ékesítött, síkosított ; bracteola : aranyhártya, avagy sík levegőczke. A »bractea«-ról Cal. pedig ezt mondja : »bractea et lamina sic diflferunt, quod lamina crassior est, .bractea tenuis magis est, et sua sponte plicabilis, quae crépitât«, s idézi Virgilinsból : »sic leni crepitabat bractea vento«, végre francziáúl így magyarázza : »feuille d'or ou d'argent.« Im ez az ezüst-levegő, s most már értjük is, hogy miért hívták lebegő-nek vagy levegő-nek. LÓDING : pulverpfanne an den flinten. — Ez értelmezés PPB. németjétől van, de az idézetek egyikére sem illik. Jobb lett volna : «patron, patrontasche.« MAJORSÁG : villicatio, agricultura ; landwirtschaft, landbau. — E magyarázatból meg nem értheti senki, hogy mi lehet az a (nyomban rákövetkező) majorság-erdő, majorság-rozs, majorság-szőllö stb. Ezek már nincsenek is megmagyarázva. — A »majorság« szónak nálunk birtokjogi •értelme is volt s annyit tett, mint allodium. (L. ezt DuC. és Bartalnál.) Ball.-nál »majorság : freigut, allodiatur, allodgut.« Az ehez tartozó erdőt, szőllöt, telket majorság-erdőnek, majorság-szőllőnek stb. nevezték ; a rajta termett rozsot stb. pedig majorság-rozsnak stb., ellentétben a dézsma-bor-