Századok – 1904

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József és Zseltvay Gyula) - Mittheilungen der Ševčenko-Gesellschaft der Wissenschaften in Lemberg 1002

.10U4 TÁRCZA. iiicki Jár.od lembergi római katholikus érsek állított egybe. — Franko Iván folytatja tanulmányát Szent Kelemen legendájáról. Bonczkés alá veszi a legendát és összehasonlítás útján kimutatja a görög epikai motívumok befolyását a legenda kialakulására. Majd azt mutatja ki, hogy a különféle nyugati népeknél milyen legendák keletkeztek ennek a nyomán. Azután a Kelemen pápaságával foglalkozó legendákra tér át, utoljára pedig a szent vértanuságát tárgyaló legendákat vizsgálja. A 49-ik számban Franko Iván egy érdekes episodot elevenít fel a XIX-ik század első feléből, mely a bukovinai huczúlok földjén folyt le. Bukovina hegyes vidékeinek lakói régebben szabad népek voltak. Földesuraikkal szemben semminemű kötelezettségekről nem tudtak. Szabadon legeltették barmaikat és vágták az erdők fáját, s legfeljebb olyankor vittek ajándékot földesuroknak, ha a régi helyébe új birtokos lépett. Idővel azonban mindez változott ; nemcsak az ajándékok lettek kötelező adóvá, hanem a legeltetés és erdőírtás szabadságát is megszorították a földesurak, kik azonfelül robotra akarták kényszeríteni a szabad hegyi lakókat. A nép ellenállást fejtett ki. a miben kiváló szerep jutott Kobylycia Lucziánnak, kit egy lázadás alkalmával foglyúl ejtettek és bebörtönöztek ; de épen ez szerzett neki oly nagy népszerűséget, hogy midőn 1848-ban Metternich bukása után kiírták a választásokat, népe őt küldé képviselőül a bécsi birodalmi gyűlésre. Onnan visszatérve, minthogy népgyűléseket tartott, újra sok üldözésnek volt kitéve ; egyebek közt azzal vádolták, hogy önálló országot akar alapítani, meg hogy szövetségre lépett a fölkelő magyarokkal. Végre méreggel vesztették el. Franko kimutatja a magyarokkal való szövetség vádjának alaptalanságát, mert Kobylycia csak a maga népének fölszabadításáért küzdött. — Hnatiuk Vladimir folytatja a magyarországi (ezúttal a bácskai és szerémségi) orosz énekek közlését. Az 50-ik számból kiemeljük Franko Iván czikkét, ki a nemrég elhunyt dr. Terleckyj Eustachius életrajzát közli, méltatva annak történetirodalmi munkásságát. Terleckyj megírta G-aliczia kulturális fejlődésének történetét a XIX-ik században ; azután pedig (1896) a robot eltörléséről szóló művének első részét bocsátotta közre. — Hnatiuk Vladimir népies költemények gyűjteményét adja közre, mely költemények az ukrajnai oroszoknál a mult század utolsó évtizedében megindult amerikai kivándorlással kapcsolatban keletkeztek. ZSELTVAY GYULA.