Századok – 1904

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József és Zseltvay Gyula) - Mittheilungen der Ševčenko-Gesellschaft der Wissenschaften in Lemberg 1002

.10U4 TÁRCZA. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1902. — MITTHEILUNGEN DER SEVŐENKO-GESELLSCHAFT DER WISSENSCHAFTEN IN LEMBERG. XI. évf. 1902. I—VI. (45 — 50.) szám.1) A 45-ik számban Hrusevskyj Mihály némely Leo (Lew) fejedelemnek tulajdonított oklevelek hitelességét vizsgálja s kimutatja, hogy nem származhatnak a XIII-ik századból, hanem kéthárom századdal későbbi hamisítványok. Lengyelország megalakulásával ugyanis a régi orosz fejedelemség alattvalói, az orosz, bojárok, birtokaikhoz való jogukat igazolni voltak kénytelenek, mert különben azok elvesztésének veszélye fenyegette őket. Az ekként válságos helyzetbe került oroszok. írott okiratok hiányában, melyek a régi oroszországi törvények előtt ismeretlenek valának. hamisított adománylevelekkel próbáltak szerencsét. Hogy pedig csaknem valamennyien Leo fejedelem nevével igyekeztek czélt érni, annak a fejedelem népszerűségében lehet magyarázatát találni. — Halusvynskyj Mihály egy 1791-ből származó lengyel kéziratot közöl, adalékul azon küzdelem történetéhez, mit a nem egyesült oroszok és protestánsok vallási szabadságukért s a törvény előtti egyenlőségért Lengyelországban végigküzdöttek. — Verehratskyj János a magyarországi kis-orosz (ruthén) dialektusokról írt tanulmányát a tájszólások és az ukrajnai nyelv közötti eltéréseket feltüntető szótárral fejezi be. A 46-ik szám első közleménye : Volkov Theodor értekezése az 1899 és 1900 években Zajczev község környékén eszközölt ásatások alkalmával fölszínre került leletekről. Az említett ásatások a különböző rétegekből egy oroszlán, orrszarvú, medve éa hiéna koponyáján s számos házieszközön kívül több mammutcsontot is hoztak napvilágra. Volkov a mammut-agyarakon látható kezdetleges véseteket véve szemügyre, más leletekkel való összehasonlításuk útján arra az eredményre jut, hogy az Ukrajnában talált mammutcsontok a madelein-korból származnak. — Franko Iván egy tudományos apparatussal készült dolgozatban Szent Kelemen Chersonesosban cz. alatt a Szent Kelemen legendájával kapcsolatos legendákról értekezik. Bevezetésül a legendák keletkezését vizsgálja. A legendák, bár legtöbb esetben bírnak történeti alappal, nagyrészt a képzelet szüleményei, melyekből csak bizonyos kritikai elvek alkalmazásával hámozhatjuk ki a valóságot. Egy-egy hiteleselbeszélés igen sok legendát s e legendáknak számtalan variansát hozta létre. Egyike a legérdekesebbeknek a római Szent Kelemen legendája, mely oly különös módon függ össze a szláv apostolok, ') A megeló'ző évfolyam ismertetését olv. Századok, 1902. 688. 1.