Századok – 1904

Tárcza - Wertner Mór: Ravaszkesző 992

TÁRCZA. KAVASZKESZŐ. Zsigmond király 1424 aug. 29-én az esztergomi érsekség bizonyos ügyében okiratot állított ki, melynek kelte helyét Fejér *) Kowazkczo alakban adja. Miután ily nevű helységet Magyarországon nem ismerünk s így azt kell feltennünk, hogy elferdített névvel van dolgunk, a helység helyes meghatározását a következő sorokban kísértjük meg. Varjú Elemér a Turul 1897 évi f. 44—47. 11. Zsigmond császár okiratait2

) ismertetvén, a következő megjegyzést teszi : »Zsigmond 1424 aug. 25-től 31-ig Esztergom és Komárom között vadászott ; ez idő alatt oklevelei bizonyos Raivasgesso, Rabiskusse, Rozgesso-xó\ vannak keltezve. Bizonyosan hibásan vannak e nevek visszaadva s így a helység — vagy talán birtok, erdő — nevét pontosan megállapítani nem tudjuk. Szept. 1-én tért meg a vadászatról Tatára« stb. Minthogy az 1424 aug. 29-én kelt okirat kelte helye Kowazkczo, világos, hogy ezen név a Regestákban előforduló Rawasgesso. Rabiskusse és Rozgesso nevek újabb ferdítése. Tudjuk, hogy az országban nagyszámú, különféle jelzőjű Kesz vagy Keszi nevű helység létezik ; kevésbbé ismeretes azonban az, hogy a Kesz vagy Keszi kiejtés a történelmi hűségnek nem felel meg. Számtalan régi okirat bizonyítja, hogy a legrégibb időktől kezdve századokon át e helységeket kivétel nélkül Kescew, Kezw, Kezev, Kezű, Kesew, Kezeu, Kezv alakban írták s helyes phonetikával Keszö-nek ejtették ki. Midőn Martyr esztergomi érsek 1156-ban az esztergomi káptalannak hetven helység tizedét adományozza, az esztergomi megyéből, mert ez közel fekszik s az érsek itt gyakrabban tartózkodik, csak tíz helységet jelöl ki, a hol Aranyos és Sárák nevű tizedesek működnek. A legkisebb értékűek közé tartozik >) Cod. Dipl. X. 6. 610. 1. -) Eegesta Imperii, XI. köt.