Századok – 1904

Tárcza - Wertner Mór: Ravaszkesző 992

TÁRCZA. 993 Kesceu, melyet »Zacheus püspök prediumá«-nak is nevez.1

) Yajjon már most e Kesző alatt az Esztergom megyében vagy a Komáromban létezett és létező számos Kesző nevű helységek egyike értendő-e ? — biztossággal meg nem mondhatjuk. A Komárom-megyei Kürt és Szenttamáskürt mellett 1255-ben egy terra Kezű nevű területet találunk, mely kétségkívül az Esztergom-megyei Kesző-nek felel meg. Kezű nevű helységre akadunk itt 1263-ban is, midőn az esztergomi káptalan tanúsítja, hogy »Vid (Vythe) de villa Kezű«, Köbölkút mellett lakó birtokos, a ma már nem létező Osztövéren levő földjéből három ekealját a Hontpázmán nembeli András comesnek (a Forgácsok ősének) eladott.2) Miután 1233-ből tudjuk, hogy Köbölkúti Péter és Ösztövéri Bagy, Császári Vityka fiával Vityával akként egyezkednek, hogy Vityának Osztövéren három eke-alját átengednek, a mint ezt a buesi plebánus mint az esztergomi prépost kiküldöttje tanúsítja, nem szenvedhet kétséget, hogy az 1263-ban Keszői néven szereplő Yid az 1233-ban előforduló Császári Wicha-val (Yitya) azonos.3

) E helység 1299-ben ismét Kezv néven fordúl elő. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a keresztesek esztergomi konventje akkor néhány keszői nemes ellen vizsgálatot indított és hogy az ezzel megbizott kiküldöttek Bucson a Keszőiekkel találkoztak. Az ügy részletezése nem tartozván e sorok keretébe, itt röviden csak arra akarunk utalni, hogy a megidézett Keszőiek sorában bizonyos Móricz bán fiai is szerepelnek, a kinek bánságáról és családjáról azonban mindeddig vajmi keveset tudunk.4

) Ezen Kesző helység nyomát 1300 után egyelőre nem követhetjük. 1460-ban azonban, valamint 1464-ben és 1504-ben Komárom megyében egy Bawazkezew (— Ravaszkesző) nevű helység merül fel,5

) melyet Köbölkúttal és Ujfalu-val együtt emlegetnek, rendszerint mint a Bátori család birtokát, és így a mai Esztergommegyei Bátorkeszi helységet kell alatta értenünk, mely az 1531 és ! 532 évi adólajstromokban már Kezzy, Bathorkezy néven szerepel, szintén mint a Bátoriak birtoka. Bavaszkeszőt és Újfalut (a mai Esztergom-megyei Kisujfalut) 1460-ban Gúti Országh Mihály nádor kezén találjuk, a ki talán csak zálog czímén bírta; 1464-ben a Bátoriak ugyanezen helységeket Szécsi Dénes esztergomi érseknek zálogosították el. a kinek utódai azután, úgy látszik, huzamosabban bírták ; 6

) 1502-ben zálog czímén Bakócz Tamás eszter") Knauz : Mon. eccl. Strigon. I. 107. 1. 2) Fejér : Cod. Dipl. IV. 3. 177. 1. 3) U. О. III. 2. 491. 1. 4) V. ö. Wenzel : Árpádkori Uj Okmt. XII. 406. 1. — Anjoukori Okmt. I. 71. 1. — Knauz id. m. II. 660.1. — Fejér id. m. VIII. 2. 182. 1. 5) Csánki: Magyarorsz. tört. földr. III. 503. 1. 6) Csánki id. m. III. 519. 1.