Századok – 1904

Történeti irodalom - Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXV. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 987

98(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. A II. 310. 1. ismertetik Berlin megsarczolását Hadik által, a városi levéltár iratai nyomán. — Zsigmond császárról és királyról Beckmann, Goeller, Werner és Herre írtak. (II. 354 és köv. 11. és II. köt. III. 443. 1.) Beckmann különösen a török veszedelemmel és ozorai Pipo 1410 évi követségével foglalkozott, kissé fenhangon, a miért azután az öreg Саг о meg is pirongatta s egyúttal a Zsigmond államférfiúi lángelméjéről mondott dithyrambust a kellő színvonalra szállította alá. Goeller művének 5-ik fejezetében Magyarország egyházi viszonyait tárgyalja, műve végén pedig a galambóczi vereséget. Hofmann Zsigmondnak a baseli zsinathoz való viszonyát fürkészi. (II. 356.) — A svdjczi történetirodalom referense megemlékezik (II. 403.) a Nándorfehérváron 1738-ban lefejezett Doxat tábornokról. A második fél-kötetben (III. és IY. rovat) először is öt referens Olaszország történetirodalmát ismerteti. Bennünket a kövekező dolgozatok érdekelnek : M. Sanuto Diariumaiból megjelent az 58-ik, Pribram velenczei követjelentéseiből a 2-ik kötet. 1657 —1561. — Ferdinánd és Zapolyai ellenkirályokkal (1532 —1538) La politica di papa Paolo III. e Г Italia cz. művében (III. 424—425.) Capasso foglalkozott. — Marsigli-nak Albertazziban akadt új életrajzírója. (III. 470.) — Berzeviczy Albert aragoniai Beatrixról (Mátyás nejéről) írt értekezését Mastrojanni ismerteti (III. 498.), úgyszintén Baumgarten ismeretes kútfő dolgozatát. (III. 186.) — Az orosz történetirodalom rovatából felemlítjük <S'iIjakov értekezését : Adalék Báthori István lengyel király Oroszország ellen indított utolsó hadjáratának történetéhez (III. 105.), mely dolgozat Jermak kozákról és felfedezőről is szól. Pierling művéből : La Bussie et le Saintsiège, megjelent a 3-ik kötet. — Az 1391 —1542 évi byzantinus forrásokból Lambros Spiridion szerkesztése alatt új kiadás indult meg. (III. 111.) — Fontos munka Riegl műtörténetíró könyve: Die spätrömische Kunst-Industrie nach den Funden in Österreich-Ungarn (III. 117.), mely voltaképen Strzygowski műtörténész ellen irányúi. — Brockelmann sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy Goldzihernek az Iszlám-vó\ írt dolgozata nem jelent meg német nyelven. (III. 119.) — Sclilözer a régi török hadsereg eredetéről és fejlődéséről értekezett. (III. 122.) — A franczia jelentésből kiemeljük még Fallou művét: Nos hussards 1692 —1902. — Lefaivrenek a magyar nemzeti fölkelőket és politikájukat ócsárló munkájáról (III. 346 és 457.) alulírt referens számolt be.1) MANGOLD LAJOS. ') V. ö. Századok, 1902. R87. 1.