Századok – 1904

Történeti irodalom - Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXV. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 987

98(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. mely a székely huszárok ártatlanságát hangoztatja. — A franczia háborúkról, a főbb csatákról (Austerlitz. Aspern) egy csomó monographia jelent meg. (II. 91 — 93.) — Luzio a civil-hatalmat fitymáló, elbizakodott militarismus képviselőjét látja Badeczkyben, és az ő táborkari főnökének, b. Hessnek tulajdonítja Badeczky olaszországi sikereit, míg Bartsch Haynaunak bresciai fellépését igyekszik indokolni.1) (II. 95.) •— Az 1848 — 1852 évek külpolitikájára, így Ausztria politikájára nézve is igen fontosak Manteuffel porosz miniszterelnök feljegyzései. (II. 95.) — Gyulai osztrák fővezérnek 1859-ben tanúsított tehetetlenségét új adalékokkal bizonyítja Caemmerer (II. 59.), a ki egyébiránt erősen át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy III. Napoleon árulás útján szerezte meg az osztrák haditerv titkát. — A La legion Klapka (Un épisode de la guerre de 1866) cz. kis művet Z. őrnagy irta. Tudtommal nálunk még nem ismertette senki. — Andrássy Gyula grófról és Beust báróról az Allgemeine Deutsche Biographie uj pótkötete (46. köt.) közöl eléggé beható életrajzot. — Az Erzsébet királyné emlékének szentelt irodalom még egyre szaporodik. (II. 98.) — Hazánkat érdekli a névtelenül megjelent Mémoiren eines österreichischen Veteranen, 1846—49. cz. munka is (Bécs), melynek utolsó része (1849) szabadságharczunkkal foglalkozik. Hogy a megelőző szakaszban tárgyalt 1848 — 49 évi felső-itáliai harczok leírásában a névtelen szerző plagizált, a mennyiben Schönhalsnak 1853-ban szintén névtelenül megjelent emlékiratait helylyel-közzel egyszerűen kiírta, azt időközben a Neue Freie Presse (1904. szept. 4.) derítette ki. Jó lesz tehát a munkának bennünket közelebbről érdeklő szakaszait szintén óvatosan felhasználni. — A Pragmatica Sanctioról Bachmann, Weber és Fellner írtak, míg Tezner Mária Terézia centralistikus reformjait bírálta. (II. 100 —101.) — Mint furcsaságot idézem Helmes művét : Drei Jahre Geschichte der österreichischungarischen Zolltrennung, 1907—1910. (!) — Beálisabb alapon nyugszik Grünberg munkája : Die handelspolitischen Beziehungen Osterreich- Ungarns zu den Ländern der unteren Donau ; szintúgy Philippovich és Bülow nemzetgazdasági munkái. (II. 103.) — Szászország és Thüringia rovata alatt a magyar szent Erzsébetről szóló ujabb irodalmat (Wenck, Horn) leljük. —• A harmadik keresztes hadjáratra vonatkozó munkák II. 293. alatt vaunak ismertetve. — Ritter Móricz- nak a harminczéves háború történetéről szóló munkájából megjelent a 3-ik kötet első fele. mely a dán háborút öleli fel. Szó van benne természetesen Mansfeldről és Bethlen Gáborról is. — A II. 32. lapon találjuk Schuster czikkét : Eine brandenburgische Prinzessin auf dem siebenbürgischen Fürstenthron. — ') V. ö. Századok, 1904. 550. 1.