Századok – 1904

Történeti irodalom - Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXV. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 987

98(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. mann czéget, hogy a vaskos kötetet megfelezze. így az évfolyam első fele az ókori történelmet és Németország történelmét, második fele pedig a »külföld« történeti irodalmát öleli fel. Ebben a második kötetben, a III. szakasz 309—399. lapjain találjuk az 1901 és 1902 évi magyar történeti irodalom ismertetését is. Összesen 1201 munkáról, értekezésről és czikkről számol be az alulírt referens, időrendi és tárgyi szempontból csoportosítván a felvett anyagot. Teljesség okáért a melléktartományokban és a külföldön megjelent magyar vonatkozású irodalomra is figyelemmel kellett lennie. — Itt a jelentésre bővebben ki nem terjeszkedhetem ; azt az állítást mindamellett merem koczkáztatni, hogy ezek az évi jelentések majdan igen meg fogják könnyíteni a magyar historiograpliia egykori megírójának feladatát. A következőkben összefoglalom a többi rovatok és más jelentések tömegében lappangó hazai vonatkozású dolgozatokat. Wilhelm jenai egyetemi tanár, a Persia-ról szóló rovat szerkesztője pl. Seure-nek Tumuli et poteries de l'âge du bronze en Géorgie cz. dolgo-zatát ismerteti, mely a Notes d'archéologie russe IX-ik évfolyamában látott napvilágot. E dolgozatában Seure beszámol az Elisabethpol (Georgia) környékén virágzó Helenendorf nevű német gyarmat körűi felásott kurgánok-ról (tumuli), melyeken nemcsak assyr és persa, hanem thrácziai és (Sopron vidékén is található) magyar díszítő motivumok észlelhetők. (I. 55.) — A Pannónia földjén, Pettau határában kiásott Mithraeumról Gurlitt (I. 55.). a dévai Mithraeumról Gehler (u. o.) értekezett. — A rohanó Száva folyó medrében, Dolnja-Dolina mellett talált czölöp-építményekről Truhelka sarajevoi muzeumőr közölt czikket. (I. 70—71.) E telep lakói rostélylyal ellátott kályhákkal is rendelkeztek. — A római történelem rovatvezetője Liebenam, megemlékezik Veress Tacitus-dolgozatáról, Kenner éremtani czikkéről (Die Sammlung Weifert in Pancsova) és Groag dolgozatáról : Dacier vor Traian. — Az I. köt. 120 és köv. 11. megtaláljuk a Dalmácziáról és Illyricumról, az I. 121 és köv. 11. a dunai tartományokról megjelent külföldi dolgozatokat. A petrosai aranykincs-lelettel két szakember foglalkozott. (I. 173.) — A római irodalom rovatában (I. 154 és köv. 11.) Csengeri János. Némethy Géza, Tomory, Paulovits és Haraszti dolgozataival találkozunk. — Domaszewski dolgozatát (Die Benefiziarierposten und das römische Strassennetz) már nálunk is figyelemre méltatták ; e mellett még csak Kubitschek-nek az Itinerarium Antonini cz. alatt írt értekezésére hívom fel az érdeklődők figyelmét. (I. 96.) — Az Ottonen cz. fejezetből felemlítem a Jahrbücher des deutschen Reiches unter Otto II. u. III. ismert munkának Vhlirz által átnézett 2-ik javított kiadását. — Számos magyar vonatkozású dolgozatnak az Ausztria cz. rovat vezetője, Kaindl szorított helyet jelen-