Századok – 1904

Történeti irodalom - Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXV. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 987

98(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. mint II. Lajos király »örököséről« a magyar trónon, valamint azon állításán sem. hogy Lajos »természetes« utóda Anna volt. Az osztrák befolyásnak kell tulajdonítanunk azt is, hogy Erdély neve csak a névmutatóban fordúl elő mint »Transyl­vania«, a szövegben azonban mindenütt mint »Siebenbürgen«, mely utóbbi elnevezés az angol közönség előtt teljesen isme­retlen. A »Mohacs« és »Mohacz« — úgy látszik — már meg­honosított nevek a külföldi irodalomban. Haladás jelének kell azonban tartanunk azt. hogy végre lassankint az angol tör­ténetírók is megadják Zapolyai dánosnak a »király« czímet. Néhány év előtt még, különösen a hivatalos közleményekben, félvállról csak »Earl of Scepuse« vagy »erdélyi vajda« vagy »trónkövetelő« czímmel emlegették János királyt. A mühlbergi események elbeszélésénél szerzőnk elmondja, hogy a vesztett csata után Tános Frigyes szász választót egy erdőben a nápolyi könnyű lovasok és magyar huszárok beke­rítették, hogy a választó egyideig hősiesen vagdalkozott maga körűi, de elvégre megadta, magát a vicenzai Jppolito da Porto-пак, ki őt a homlokáról patakzó vértől borítva a császár elé vezette. Armstrong erre nézve hivatkozik Lenz Miksa ismert művére és egy »kitűnő egykorú levélre«, mely a Documentos ineditos para la história de Esparla cz. gyűjtemény 85-ik kötetében jelent meg. Lenz szintén egykorú források, mint pl. Avila és mások után dolgozva, csakugyan azt állítja, hogy a választót vértől elborítva vezették a császár elé, s hogy a vágást állító­lag egy huszár mérte volt reá. Azonban az Armstrongnál idé­zett egykorú levél írója, Don Alonzo Enriquez, csupán egy kis sebet (una pequena herida en el rostro) említ az elfogott német fejedelem homlokán. A levél a császár szászországi udva­rából és táborából, 1547 április 26-ikáról van keltezve. KROPF LAJOS. Jahresberichte der Geschichtswissenschaft. Im Auftrage der Histo­rischen Gesellschaft zu Berlin, herausgegeben von Ernst Berner. XXV. Jahrg. 1902. Erste Hälfte: Altertum. Deutschland. — Zweite Hälfte: Ausland. Allgemeines. Register. Berlin, 1904. Weidmann. 8-r. XII, 176, 461 1., IX, 538, 324 1. A porosz közoktatásügyi kormány részéről támogatott ezen — mondhatni —. nemzetközi vállalatból az elmúlt nyáron immár a 25-ik évfolyam jelent meg, mely az 1901 és 1902 évek törté­neti irodalmát ismerteti. Az évről-évre szaporodó anyag és az egyes nemzetek történetirodalmáról írt jelentések növekedő terje­delme arra kényszeritette a vállalat új kiadóját, a berlini Weid-

Next

/
Thumbnails
Contents