Századok – 1904

Történeti irodalom - Apponyi Sándor gr.: Hungarica II. köt. ism. L. 983

98(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. bejártuk a képtárakat, felkerestük az antiquariusokat, egész raktárakat kutattunk át, és bő alkalmam nyílt a nagy művészi képzettségű férfiúnak ritka tudását és fejlett Ízlését megfigyelni. Gyűjteménye csak pár száz számból állott. Foliansok, nehéz, csúf könyvek nem találtak benne pártfogóra. A franczia klasszikusok eredeti kiadásai, Elzevier - nyomtatványok, a XVIII-ik század illusztrált kiadásai, sok ritka, érdekes és tréfás könyv, melyek német katalógusokban a Culturgeschickte kissé nehézkes elnevezése alatt szerepelnek, képezték a gyűjtemény magvát. E mellett valamennyi a legkifogástalanabb állapotban, a kötések gyönyörűek. Mikép is tudott e szép könyvektől megválni« . . . Mutatványt közöl a Conversation du Bouffon du Grand Vizir (Cologne, 1684) czímű dialógusból stb. Még csak egy példát idézek a kötet érdekes adatainak illusztrálására. A Relation de tout ce qui s est passé en Allemagne czímű munkáról (Cologne, 1683) írt jegyzetben a következő sorokat találjuk: »Kiemelendőnek tartom az . . elbeszélést, a mely Conti herczegnek és az ifjú Savoyai Jenőnek (Conti és Jenő anyja testvérek voltak) Bécs felé történt, szökéshez hasonló indulását írja le. Hogy részt vehessenek a törökök elleni harczban, julius 25-én lóháton indultak el egyetlen apród (egy fiatal Mercy) kíséretében Senlis irányában. Több küldöncz indult utánuk, miután hozzátartozóik egy postástól, a ki Conti herczeget fölismerte, a választott útról értesültek. De csak Condé herczeg egy Saintrailles nevű küldönczének (ki a király egy levelét és Condé herczeg pénzutalványát vitte magával) sikerült a herczegeket Lüttich és Köln között utóiérni. Conti herczeg engedett a kérések és fenyegetéseknek és visszatért, Лепо azonban, a kiről a levelekben nem volt szó, a herczegtől búcsút vett és folytatta útját. Ezen esemény leírását — írja tovább gr. Apponyi — ily terjedelmesen sehol sem találtam. Arneth, a ki nem említi, hogy Jenő herczeg mi módon és mily körülmények között jutott Bécsbe, őt először Petronellnél szerepelteti, a hol 1683 julius 7-én aclja tanújelét ifjú hősiességének. Oly körülményt Arneth azonban nem hoz fel, melyből biztosan lehetne következtetni, hogy Jenő az ütközetben tényleg résztvett. Közreműködése a Bécs melletti harczban jul. 13-án és Pozsony mellett 29-én, mint nagyon valószínű dolog van feltüntetve. Én névtelen írónkkal tartva azt hinném, hogy Jenő mind e harczokban azért nem vett részt, mert akkor még Párisban tartózkodott« ... stb. Az újságokat pótló relatiók igen sokszor a históriai események olyan részleteit tárgyalják, melyek az összefoglaló művek íróinak figyelmét kikerülték. Ezek adatait (mint ez a mutatvány is példa rá) az újabbkori historikusok