Századok – 1904

Történeti irodalom - Apponyi Sándor gr.: Hungarica II. köt. ism. L. 983

98(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. nem is készült. Az anyag-gyüjtésen ugyan már Kertbeny isfáradozott, s Magyarországra vonatkozó régi német nyomtatványok 1454—1600. czímű művében (Budapest, 1880) csakugyan gazdag anyagot bordott is össze, de ez sem nem teljes, sem nem hibátlan, s az ilyen munka sokkal fáradságosabb is, mint liogy egy ember az egészet sikeresen elvégezhetné. Ennek a feladatnak megoldása még a jövő feladata. De ha ilyen bibliographiánk nincsen is még : annak fundamentoma gróf Apponyi Sándor két vaskos bibliographiai kötetével le van rakva. Bármikor készül el a magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok bibliographiája, megalapítójáúl Apponyit fogjuk mindenha tekinteni. Hálával, tisztelettel és csodálkozással eltelve forgatjuk ezt a közel ezer lapra terjedő két hatalmas kötetet s nem tudjuk, hogy azt az aniateur-szenvedélyt bámuljuk-e inkább, mely a magyar vonatkozású külföldi nyomtatványoknak e páratlan gyűjteményét összeszerezte (mert a könyvkedvelő gróf csak saját gyűjteményét ismerteti), vagy azt a tudományos apparatust, melylyel e műveket leírja, vagy azt a ritka áldozatkészséget és luxust, melyet e díszes katalógus kibocsátására fordított? Az első kötetben 657 mű leírását kaptuk; a második kötetben, mely a tizenhetedik századnak s a tizennyolczadik század két évtizedének magyar vonatkozású külföldi nyomtatványait írja le, az ismertetett művek száma 1538-ra emelkedik. Szándékosan használtuk az »ismertetés« szót, mert nagyon sok műnek nemcsak bibliographiai pontos czímét, hanem beható ismertetését találjuk benne. Csak néhány példát említek : Le Laboureurnek Relation dv Voyage de la Royne de Pologne czímű műve (Páris, 1647) ismertetésénél elmondja a szerző utazását, idézi a jellemzéseket, melyeket a franczia Wesselényiről, Pálfiról stb. vagy a meglátogatott városokról ad; Pinettnek Som choice Observations cz. művénél (London, 1656) elmondja, hogy Finett 1626-ban, mint a nagykövet introducteurje, Bethlen Gábor követének kihallgatását közvetítette, s közli a műből a fogadtatás leírását ; Churelichznek Breve e succincto Racconto del Viaggio czímű művéből (Vienna, 1661) közli az utazás érdekes részleteit; Nigroniusnak Bellum Pannonmim czímű művéből (Vtini, 1666) a Zrínyi Miklósra vonatkozó részt. A Le Mars à la Mode de ce Temps cz. műből (Liège, 1672) érdekes és becses jellemzéseket közöl Wesselényiről, Zrínyi Péterről. Nem mulasztja el, hogy itt kegyelettel ne adózzék a könyv egykori birtokosa, gróf Kálnoky Gusztáv emlékének : »Azon években — lígymond — melyeket a londoni követségnél töltöttünk, gyakran