Századok – 1904

Történeti irodalom - Apponyi Sándor gr.: Hungarica II. köt. ism. L. 983

98(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. hol a publicistát, a szónokot, a törvényhozót, a minisztert, a reformert és állam bölcselkedőt mind egyszerre magunk előtt látjuk, a nélkiil, hogy tehetségének, ritka szellemének ennyi különböző nyilvánulása a maga külön sajátságaival is megjelenne előttünk. Legnagyobb fogyatkozásnak véljük e fejezetben, hogy Eötvös mint a reformok irányítója, átalakulásunk módjainak szabatos kijelölője, épen nem nyer érdemlett méltánylást. Küzdelmének hatása a történetíró szemüvegén nézve, most, több mint hatvan év múlva, inkább kiemelkedik az összes akkori vezéreké mellett, mint korábban gondolták. Mert az ő rendszerező fejtegetéseit elvontaknak, elméletieknek, sőt homályosaknak tartották akkor ; ellenben ma már látjuk, hogy ha az elméleti gondolkodás uralkodott is a gyakorlati politikuson, az eszmék fejlődésének s megvalósításának útjait és szükségszerű következményeit akkori legnagyobb államférfiaink sem látták előbb mint ő, az egy Széchenyin kívül. A reformok irányításában ó vette legjobban számba az átalakulás egymásutánját, ha szinte az események egyben-másban megczáfolták is. De ha Voinovich műve ellen tehetünk is kifogásokat, azt bátran elismerhetjük, hogy gondolkozó fő s tanult író műve. Eötvös munkáihoz bevezetésnek egészen helyén van. —s. Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. G-yüjtötte és leírta gróf Apponyi Sándor. II. köt. XVII. és XVIII. század, 1720-ig. Budapest, 1902. Franklin-társ. kny. 8-r. 4, 423 l.1

) A régi magyar irodalom bibliographiája, melynek határ•éveűl Szabó Károly a szatmári béke évét fogadta el, de bízvást ki lenne tolható 1720-ig, legczélszerűbben három osztályba osztható. Első és legfontosabb része a magyar szerzők magyar műveinek bibliographiája ; második rész a magyarországi idegen nyelvű nyomtatványok ; harmadik rész a magyar írók külföldön nyomtatott idegen nyelvű műveinek bibliographiája. A két elsőt már Szabó Károly elkészítette 1879 és 1885-ben; a harmadikhoz is gazdag anyagot gyűjtött össze, mely a Hellebrant Árpád gyűjtéseivel kiegészítve, .1896--1898-ban jelent meg két vaskos kötetben. Szabó Károly is érezte, hogy kiegészítésül mindezekhez még egy negyedik részre is volna szükség, mely azon művek bibliographiája lenne, melyeket Magyarországról, magyar dolgokról nem magyarok írtak és adtak ki. Ez a legnehezebben összeállítható bibliographia, ilyen még >) Az első kötet ismertetését olv. Századok. 1901. 442. 1. 67*