Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - III. bef. közl. 950

964 THALLÓCZY LAJOS. (Eszéket), s részint a Dráva vonalán vonultak el Noricumig (Stiriába), míg egy részök Velenczét sarczolta. Betörtek Dalmácziába is, de még nem érték el a tengert. Abból állott a sarczolás, hogy elhajtották a marhát, elfogták és magukkal hurczolták a jobbmódúakat, a kiknek kiváltását remélhették, a többit pedig rabúl. írva van 377-ben, hogy Illyriából s Thrákiából annyi foglyot hurczolt el a barbár, hogy egy egész tartomány betelnék velők.1) Annál fájdalmasabb e csapás, mert már a keresztyén világ szenved alatta. Az egyház érzékenyebben veszi a rámért »büntetést«, mint a végzetben hivő elfásult pogány. Szent Jeromos, a dalmát keresztyén egyház e fényessége, kinek szülőhelyét Stridont2

) ugyancsak elérte már a góth keze, ekképen kiált fel egyik levelében: »Húsz éve már. hogy Konstantinápoly s a juli alpok közt naponként foly a rómaiak vére. Scythiát, Thrákiát, Makedoniát, Dardaniát. Thessaliát, Dácziát, Achaját, Epirust, Dalmácziát s mindkét Pannóniát pusztítja, dúlja s prédálja a góth, sarmata, quad, alán. hun, vandal és markomann. Hány matróna, az istennek hány szüze, hány előkelő test esett e vadállatok kéje áldozatául ! Fogva a püspökök, meggyilkolva a papság, nincs többé isteni tisztelet! A templomok romban hevernek, Krisztus oltáraihoz kötve lovak, a martyrok ereklyéi kihányva. Mindenütt szomorúság és rémület s a halálnak sokféle képe. (Verg. Aen. 2.) A római világ összeomolhatik, de a mi nyakunk nem fog meghajolni.« s) E panaszokból kitűnik, hogy számos jómódú család tönkre ment.4

) Béreseik s bérlőik vagy elszöktek vagy rabságba estek. Kétségtelen még az is, hogy a Pannóniából s a Dráva-Száva közéről Dalmácziába be-becsapdosó góthok és szövetségeseik számos marhát és nyájat elhajtottak,5) s a ki ellenállott, azt lekaszabolták. Tévedés volna azonban mindebből Dalmácziának s Pannóniának is teljes romlására, ez utóbbinak pedig felbomlására vonni következtetést. A földre vágyó barbár nagy ') Ambrosius: Do off. min. lib. II. Migne 16. 129. — Panegyricum Pacati Theodosio magno dictum. Migne XIII. p. 488. cap. XI. »Lugeo fuuus Illyrici.« 2) Vitatott hely : Skardona vagy Sidrona. Ujabban Fosco sebenikói püspök próbálkozott meg a kérdéssel : Stridon о Sidrom patria del massimo dottore San Girolamo rivendicata alla diocesi di Sebenico. Sebenico, 1885. 51. 1. Bégebben Engel id. m. 443. — V. ö. Márki Sándor: Szent Jeromos. Századok, 1903. 38 és köv. 11. 3) Hieronymi opera. Lib. I. Migne XX. 244—245. Ad Heliodorum. A levél nincs keltezve. Nézetünk szerint 397 körűi kelhetett. 4) Hier. id. h. ер. 118. Ad Julianura. 5> Claud, in Bufinum, lib. II. 66. 1. 1589-iki kiadás.