Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - III. bef. közl. 950

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN'. 957 vitézséggel az ő lovasaik verték le.1 ) E lovasok alatt csakis a bosnyák belföldi s a Száva-menti illyr lakosságból állított lovas •csapatokat kell és lehet értenünk, melyek mint az egyes gyalog­ezredek mellé beosztott könnyű lovasok tettek a derékhadnak nagy szolgálatokat. Minthogy Dalmácziának külön hadparancs­noka volt. a bosnyák belső terület külön toborzó kerületet alkotott. A parti városi községek lakói közül nem valószínű, hogy sokan állottak volna be a tartományi csapatok állomá­nyába. s így csak azt a lehetőséget kell föltennünk, hogy az illyr törzsek fegyverfogható népéből telt ki az a sokfelé emlí­tett dalmát lovasság. A birodalom sikeres védelme csak a rendelkezésre álló haderő összetartásával sikerült. Igv érthető, hogy Claudius az összes thrák és illyr csapatokat s a birodalmi határt Aure­lianusra bízta,2) ki meg a mikor császár lett, újra egységes vezérlet alá rendeli ezt a szélein már megcsapdosott határt. Életírója hálásan Illyria megszabadítójának nevezi.3 ) E császár­nak legjelentősebb tette Dalmáczia szempontjából, hogy feladta a dák tartományt, s kivonván belőle a sereget és a tartományi lakókat, ezeket a Duna jobbpartjára Moesiába telepíté s meg­alapítá az líj Dácziát. Nagy oka volt annak, hogy római impe­rátor oly területről mondott le, melyet annyi vérrel szerzett meg Traján. Egyik oka kétségkívül, hogy a folytonos guerilla harczot nem folytathatta ez elnyújtott vonalon, de tette ezt főleg azért, hogy megvédje Illyricumot s ennek nyugati mag­vát. Feladta az újabb érczterületet, hogy megmentse a régit. S egy darab időre béke is lett. Probus császár, a világbékének egyik előharczosa — különös, hogy »illyr« létére vallotta ez elvet — jó szerével békés telepítését kisérti meg az Illyri­cumba fogadott barbároknak. Arról álmodott, hogy »nem lesz­nek többé harczosok, nincs fogság, mindenütt békesség lesz, mindenütt római törvény, mindenütt a mi bíráink osztják az igazságot.« Állítólag azért ölték meg katonái, mert nem akarta, hogy ingyen kenyeret egyenek, s megdolgoztatta őket.4) Sírkö­vére rávésték: »Valamennyi barbár nemzetség legyőzője.« A fel­irat annyiban igazat mondott, hogy az ő életében nyugodalma volt a határbeli tartományoknak, de a közép-európai határnál megrokkant a birodalom ereje. Megkezdődött a közép-európai népeknek az a nagy gazdasági okokon sarkalló evolutiója. mely addig, míg a római jogrendet erő támogatja, rablás r) Treb. Poll. Dio Claud. 269. Nis mellett, cap. 11. s) b'lav. Vop. Dio Aur. c. 17. 3) U. o. c. 9. 13. 4) Aur. Vop. c. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents