Századok – 1903

Történeti irodalom - Wertheimer; Eduard: Der Herzog von Reichstadt. Ism. Áldásy Antal 361

TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 365 •vívta. Csak épen az utolsó pillanat előtt jelent meg újra a haldokló ágyánál. Wertheimer munkája nem pusztán életrajz, hanem hőse korának rajza is, melyben természetesen a reichstadti herczeg élete az előadás központja, az ő alakja domborodik ki legjobban. A herczeg életének nem egy homályos részletére derít e munka új világot, eloszlatván sok mendemondát, mely eddig forgalomban volt. Hogy a bécsi körök Metternichhel együtt arra törekedtek, hogy a herczegből sült osztrákot neveljenek, azt már említettük. Igaz, hogy e törekvésnek a politika volt a rugója, tekintettel a Francziaország trónján ülő Bourbonokra, de érthetetlen, hogy maga a császár, a herczeg nagyatyja, nem emelte föl szavát az ellen, hogy unokáját apja nevétől a legfontosabb iratokban megfosztották. A bécsi udvar — úgy látszik —Napoleonnak még nevétől is fázott. A hagyományos bécsi politika megnyilatkozását látjuk ebben, de megismerjük Mária Lujzának egész jellemét is, még pedig a legkedvezőtlenebb világításban. Maga János főherczeg elítélően nyilatkozott a volt császárné egész jelleméről. Wertheimer munkája nemcsak a szakembereknek becses könyv, hanem a nagy közönségnek is vonzó és tanulságos olvasmány lesz. Nem kételkedünk benne, hogy a dicsért mű csakhamar franczia fordításban is napvilágot látand, s a grande nation, mely köztársasági érzelmei mellett az empereur kultuszát újabban oly magas fokra emelte, az aiglon kitűnő életrajzát saját nyelvén fogja olvasni. *) ÁLDÁS Y ANTAL. *) Ohajtandónak tartjuk, hogy Wertheimer tagtársunk itt ismertetett műve magyarúl is megjelenjék. Annak idején a magyar közönség élénken érdeklődött a reichstadti herczeg tragikus sorsa, iránt. Legalább erre mutat az a 310 nyolczadrét lapra terjedő életrajz, melyet »Ferencz, reichstadti herczeg, Napoleon' fija« cziinmel Pesten, 1833-ban, tehát mindjárt a herczeg halálát követő esztendőben, Trattner és Károlyi nyomdája bocsátott közre. A könyvet Illés és Szekrényesy »magyarázák« azaz fordították, de a szerző megnevezése nélkül ; kétségtelen azonban, hogy a szerző Montbei gróf, kinek Le duc de Reichstädt czím alatt Párisban, 1833-ban kiadott életrajzi munkája mindeddig főforrása volt azoknak, kik Napoleon fia történetével foglalkoztak vagy róla írtak. Érdemes a megjegyzésre, hogy a magyar fordítás mily gyorsan elkészült s még abban az évben (1833") kikerült a sajtó alól. Szerk.