Századok – 1903

Történeti irodalom - Kubinyi Ferencz: A felső-kubini Kubinyi család története. Ism. Illéssy János 943

TÖRTÉNETI IRODALOM. 945' ben két sziklacsúcs közt fenyőfát, ennek árnyékában zöld gyepen nyugvó zergét, szarvai közt arany csillaggal, ábrázol. Hanem ennél az ékes levélnél többet értek azok az egyszerűbb külsejű oklevelek, melyek a titulus-hoz vitulus-1 is biztosítottak. Ilyeneket is kapott László szép számmal. 1496-ban kapta a Liptó-megyei Deménfalvát, s később szintén Liptó vármegyében Döménfölde vagy Madáesháza (Madacsán) birtokot. 1501-ben várúrrá tette a király. A Gömör-vármegyei Gede s a Nógrád-vármegyei Zagyvafö várakat adományozta neki. mindkettőt a hozzá tartozó falukkal. Tizenegy év múlva még egy várral : a somogyi Tata várával és tartományával szaporodott birodalma. Ez utóbbit inkább felesége Potentiána révén nyerte, a ki Rátóti G-yulaíi Istvánnak és Rozgonyi Dorottyának volt a leánya. Ez asszony nemcsak előkelő családokkal hozta őt atyafiságba, hanem vagyonosodásának is hathatós előmozdítója volt. Ennek révén jutott Rozgonyi István mácsai, zsidai és ecskendi jószágaihoz Pest megyében. Általában Pesthez közel igyekezett birtokokat szerezni ; bizonyosan azért, mert mint budavári udvarbíró s mint Budán és Pesten több háznak ura, innen könnyebben viselhette gondját jószágainak. Ezért cserélte el 1507-ben deménfalvi birtokát is Csegekátai Kátav János és Balázs tápiószentmártoni falujáért és három pusztájáért, s ezért örvendett a király 1507 évi adománylevelének, mely a szintén Pest-vármegyei Tatárszentgyörgy birtoknak tette urává. A mi azonban nem akadályozta őt, hogy a Nyitra és Bars vármegyékben neki adományozott birtokokat is szívesen ne fogadja. Egyszóval, Kubinyi László értett hozzá, hogy magas állását és királya változatlan kegyét értékesítse. Nem vetjük szemére, sőt tudván, hogy nem magáért tette, dicséretére jegyezzük meg. Neki magának nem voltak gyermekei ; minden fáradozása, igyekezete tehát nemzetségének felvirágoztatására irányult. Úrrá tette a Kubinyi familiát, mely vagyonosság tekintetében soha ezt a mértéket el nem érte. Az ivadékok közül egyik-másik szerezgetett ugyan később is, de ebben az ügyességben egyik sem multa felül Kubinyi Lászlót. Igaz, hogy az ő szerzeményei sem nyugodtak mind biztos alapon. Pata várát jóformán csak ő bírta. Yárgede miatt évszázados harcz folyt a Lorántffvakkal meg Feledy Eustákkal j s végre is a Kubinyiak kénytelenek voltak 1649-ben átengedni Gedét az erős akaratú Lorántffy Zsuzsánnának, I. Bákóczy Görgy fejedelem feleségének. Lászlónak hat testvére volt, de csak kettő folytatta tovább a családfát : I. Máté a deménfalvi, és I. Dániel a nagyolaszi ág megalapítója. Az utóbbinak fia I. Kristóf, szintén jeles ember, fiatal éveiben vitéz katona, később országos hírű jog-