Századok – 1903

Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I. II. köt. Ism. Karácsonyi János 927

TÖRTÉNETI IRODALOM. 933' is volt egy Peremarton falu.1

) E Peremartou épen nagyon odaillik az oklevél azon helyére, mert az ott Acsa és Gerezd (Grezi) falvakról beszél. Ebben az ötödik fejezetben előre veti árnyékát (179. 1.) és később ismétlődik (320. 1.), hogy a szerző a füzegytövi (füzitői) Szent László-egybázat Somogy megye déli részére helyezi át. Két oklevél említi ezen egyházat s az egyik a helység nevét hibásan Fyzgoi, a másik helyesen Fizeqteu alakban írja. »De ez a Eüzegytő — mondja a szerző — nem azonos a Komárom-megyeivel, mert az utóbbi .... a győri egyházmegyéhez tartozott és temploma Szűz Mária tiszteletére épült.« (320. 1.) Nem veszi azonban észre a szerző, hogy Albis főesperes összeírása szerint egy határgyűrű vette körül Almást és Fiizegytőt (Füzitőt) s hogy ennélfogva bizonyos értelemben Almást is lehetett Fiizegytőnek nevezni. Sőt nemcsak lehetett így nevezni, hanem nevezték is, mert pl. III. Incze kiváltságlevelében nem azért hiányzik Almás, mintha akkor (1216) nem lett volna az apátság birtoka, hanem azért, mert Füzegytő határában úgyis benne volt. Már most Almás, a mint ezt a szerző is igen figyelemreméltónak jelzi, a veszprémi egyházmegyéhez tartozott és egyháza Szent László tiszteletére épült. Világos tehát, hogy a veszprémi püspöktől követelt füzegytövi Szent László-egyház alatt pontosabban Almás egyházát kell érteni. Legterjedelmesebb (191—336. 11.) és szerintünk legértékesebb fejezete a kötetnek, az apátság birtokairól szóló, szintén Erdélyi Lászlótól írt VI. fejezet. A ki megkísérlette a régi magyar oklevelek helyneveit megállapítani, a ki ismeri okleveleink pontatlanságait s a kiírások ingadozásait, az tudja csak megbecsülni azt a nagy fáradságot, figyelmet, a melyet Erdélyi e fejezet megírásában kifejtett. Előadja az összes birtokszerzések történetét, meghatároz számos elpusztult vagy nevet változtatott falut, kijelöli azok szomszédait, ismerteti lakosaikat s foglalkozásukat ; sőt hozzá mert fogni ahoz is, hogy egy-egy régi falu területét s az azon levő telkek nagyságát megközelítőleg meghatározza; s ez talán legjobban sikerült Apáti-Dinnyénél. (270. 1.) Nagy segítségére volt ebben Erdélyinek s nagy segítségére lesz mindazoknak, kik ezentúl e tárgygyal foglalkoznak, azon nevezetes összeírás, a melyet Albis (Albeus = Albertus) nyitrai főesperes a pannonhalmi apátság birtokairól IV. Béla ') így hirtelenében csak a pápai tizedjegyzéket idézhetem : Mon. Vaticana, S. I. Tom. I. 298. Itt a regölyi főesperességben Döröcske és Dada, ma Somogy-megyei helyek előtt Peremarthuz, azaz helyesen Peremarthon helységet találunk. SZÁZADOK. 1903. X. FÜZET. 63