Századok – 1903

Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I. II. köt. Ism. Karácsonyi János 927

•934 TÖRTÉNETI IRODALOM. parancsára készített. Eddig ez összeírás hiányosan volt közölve s évszáma megközelítőleg sem volt meghatározva. A szerző először is lehetőleg pontosan közli az összeírást s megállapítja azt is, hogy 1237—1240 között készült. Mivel ily részletes, annyi személy és helynevet tartalmazó s a régi falvak belső rendjére annyi világot vető összeírásunk több nincsen, érdemes még pontosabban meghatározni keltét és lehetséges is. Albeus — vagy a Bihar-megyei (hajdan szintén Albeiis--ask írt) falu nevének bizonysága szerinf Albis — az Albertus névnek kicsinyítője. Ezt tudva, teljesen kétségtelen, hogy az összeírás 1241 előtt készült, mert hiszen Albert (Albeus) főesperes és esztergomi kanonok, a jeles jogtudós, mint Rogerius írja, a sajómezei csatában elesett.1) Még közelebb visz bennünket az összeírás igazi évéhez az, hogy Bogát Somogv-megyei nagy falu nincs benne fölemlítve, pedig ez már 1239-ben kétségtelenül a pannonhalmi apátságé volt.2

) E szerint IV. Béla király Zólyomban, junius 11-én kelt azon levelének, mely szerint Bogátot a székesfejérvári káptalan a pannonhalmi apátságnak bizonyos tizedekért átadja, 1239 előtt kellett kiadatnia. még pedig 1238-ban, mert ez év júniusának első felét töltötte IV. Béla Zólyomban.8

) Bogát nem tartozott a később visszavett vagy elcserélt birtokok közé, hanem állandóan a pannonhalmi apátságé maradt,4

) s mivel nincs benne Albis főesperes összeírásában, ez annak biztos jele, hogy ez összeírás 1238 junius-hava előtt készült, s így egészen nyugodtan tehetjük annak elkészültét arra az évre, melyben Albist különben is kiküldte a király a pannonhalmi apátság javára királyi poroszlóul, •— vagyis 1237-re. Az Albis-féle, annyira érdekes összeírásnak oly bő és értékes földolgozását, mint a minő Erdélyié, eddig nem ismertük, nem is ismerhettük. Helymeghatározásai közül külön is fölemlítjük azt, hogy a pannonhalmi apátság Kenesna nevű birtokát szerencsésen és kétséget kirekesztőleg azonosítja a mai Bács-megyei O-Kanizsával (326. 1.), holott mi ezt eddigelé Pesty Frigyestől félrevezettetve Takta-Kenéznek (Szabolcs m.) értelmeztük. Még így is, Erdélyi meghatározásai után is, számos XI—XII. századbeli helység hollétének megfejtése vár a >) Enauz : Mon. Strig. I. 340. 1. 2) Olv. 767. 1. — Y. ö. Wenzel: Árpádk. Uj Okmt. II. 97. 3) Theiner : Mon. Hung. s. illustr. I. 174. 1. Ellenben 1239 júniusában egészen másfelé időzik. 4) Csánki : Magyarország tört. földr. II. 690. 1.