Századok – 1903

Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I. II. köt. Ism. Karácsonyi János 927

•932 TÖRTÉNETI IRODALOM. már bőven nyújtanak adatot, s a különbségek jobban kidomborították volna a pannonbaimi apátság 1241 előtti jogi állapotát. Ugyanezen okból itt kellett volna azt a pert tárgyalni, mely a veszprémi püspök és a pannonhalmi apát közt az 1212 —1215 években épen az egyházjogi állapotok miatt folyt, s nem kellett volna azt a többi, vagyoni jogokért folyt perek közé szúrni. (153—154. 11.) Mert épen ebből tűnik ki világosan, hogy a pannonhalmi apátság 1241 előtti mentessége a püspöki joghatóság alól korántsem volt akkora terjedelmű mint mostan, s nevezetesen csak a monostorokban és hozzájok tartozó remeteségekben — czellákbau, obedientiákban, mondhatjuk : kis-monostorokban — lakókra terjedt ki a mentesség, az apátság birtokain lakó világiak azonban a püspök joghatósága alá tartoztak. Az apátsághoz tartozó plebánia-egyházak jövedelme (quoad temporalia) volt az apátságé, de az egyházkormányzat nem. Igen érdekes az V. fejezet, melyben Erdélyi László a somogyi tizedekről s a velők kapcsolatos egyházjogi kérdésekről, továbbá a többi tizedekről és a sójövedelemről szól. (144— 190. 11.) Részletesen ismerteti itt azon nagy pereket, melyeket a pannonhalmi apátság a somogyi tizedekért a veszprémi püspök, a fejérvári káptalan, a fejérvári János-lovagok, a zágrábi püspök, a veszprémi káptalan és az esztergomi érsek ellen folytatott; ismerteti továbbá a sójövedelem fejlődését, Az összes adatok felhasználása és világos előadás e fejezet kiváló tulajdonságai. Mivel azonban a bonyolódott perek megértéséhez sohasem fölösleges a nagyobb világosság, e fejezet ismertetéséhez fűzzük a következő megjegyzéseket : Azt hiszsziik, hogy a pannonhalmi apátság és veszprémi káptalan közt folyt per eredete világosabb lett volna, ha a szerző észreveszi, hogy azon magna villa, melyben szent Apollinaris egyháza állott,1) nem más mint Öreglak, máskép Nagylak. Az ezen Öreglakon levő szent Apollinaris-egyházat pedig még 1188 előtt adta János veszprémi püspök a veszprémi káptalannak s ezt ezen nagyjövedelmű (10 márkát hozó) egyház birtokában 1184—1188 között Theobald pápai követ is megerősítette.2) A veszprémi püspök ellen folytatott perben különös jelenségnek tartja a szerző, hogy a pannonhalmi apátság a Veszprém megyében öt órányira benfekvő Peremarton tizedét is követeli a somogyi tizedek jogán. (163. 1.) Biztos adat volt azonban kezemnél arra nézve, hogy régen Somogy és Tolna megyék határán a mai Ácsától délre ») V. ü. 157 és 691. 11. !) Monum. Kom. ep. Vesprimiensis, I. 5. 1.