Századok – 1903

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kéza 885

888 CSÁNKI DEZSŐ. KÉZA. -— bár elferdített alakban — bizonyára a hajdani Késa helységnek őrzi emlékezetét. A többi négy : Zsidód, Apatelök, Görgeteg és Bebecs, 1339-ben Boddal és Kézával együtt elősorolt Pest-megyei helységek bizonyára szintén e tájon feküdtek, de azóta egészen nyomuk veszett. Hasztalan keresné bárki a mai Pest megye Duna-Tiszaközön elterülő részének bármely vidékén.1

) Ugyancsak azon a tájon, a mai Fejér megyében, Al-és Felcsút szomszédságában, Bodmér és Szár felé feküdt az a Sorul (a XV. században inkább Sarol vagy Sárvol) nevű helység is, melyet a szóbanforgó 1339 évi osztálylevél, mint Fejér-megyei birtokot, Kéza és Bebecs után sorol föl.2

) Az előadottakból tehát kiviláglik, hogy a Bászteh- vagy Yásztély-ivadékok birtokai, bár három vármegyében, de mégis egymás szomszédságában terültek el. Minthogy azonban e birtokok megyéinek területe a mai megyei határokkal nem vág össze, a gyanakvó előtt nem látszhatik teljesen bebizonyítottnak a régi Kéza helységnek a mai Kinza pusztával való azonossága. Annak idején Pauler is kételkedett, s engem magamat is csak két más becses oklevél vezetett a helyes nyomra. Ez oklevelek nem a Vásztély-ivadékok birtokairól, hanem az ezekkel szintén szomszédos Bikcséről szólnak ugyan, de mivel Blkcse és a szomszédos vidékek határleírását tartalmazzák, az ezen határleírás folyamán megnevezett Kézát e vidék különböző szomszédos pontjaihoz, különösen pedig Bikcséhez és Kinzához minden kétséget kizárólag oda kapcsolják.3) Ez oklevelek a veszprémi káptalan házi levéltárában4

) maradtak fön, az 1369 és 1372 évekből, s a nemes Bikcseiek — közkézen forgó — térkép (l : 7:í,000) Génza néven jegyzi föl. E név a magyar k betűt, illetve a »H« s&ótagot g-re, illetve >gé«-re lágyító e vidéki sváb lakosság ajkán születhetett. A kérdéses puszta ma József kir. herczeg alcsúti uradalmához tartozdk. *) Paulert épen az tévesztette meg, hogy Kézát a mai Pest megye területén, a hangzás szerint alkalmasnak látszó Kesziben (ma Dunakeszi, Vácz mellett délre) kereste, holott t helység, legalább 1317 óta a Balog nembeli Szécsieké volt. 2) Magyarország tört. földr. Il I. 344. 1. ') Paulerrel annak idején közölvén ez oklevelek adatait, 5 is álláspontomra helyezkedett, s ezt műve 2-i): kiadásában igen röviden jelezte is. Nekem kötelességem volt az ő ebbeLi állítását részletesebben igazolnom. 4) Ladula 100.