Századok – 1903

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kéza 885

KÉZA. 889 és a veszprémi püspök közt Bikcse határrészei miatt folyt perben állíttattak ki. Minden nyom azt. mutatja, hogy Bikcsében a mai Fejér-megyei Bicskével van dolgunk, a melyet — valamint a mai Pest-megyéhez tartozó Tápió-Bicskét is •— a középkorban állandóan Bikcsének neveztek.1

) A mai Fejérmegyei Bicskét, a melyről ezúttal szó van, az oklevelek rendszerint Pest megyéhez sorozzák, mely körülmény már előre is öszhangban áll a középkori Pest megye dunántúli részéről föntebb mondottakkal.2

) Az 1369 évben megejtett tanuvallatás alkalmával, ennek a mai Fejér-megyei Bicskének vidékéről való tanuk jelentek meg, úgymint a teleki vagy telki apát (a Pilis-megyei Telkiből, a hol benczés apátság állt), Bodméri István (a Váltói északnyugatra eső Bodmérről), Jenői Domonkos (a Pilis-megyei Telki melletti Jenőről), a Keszői vagy Keszi család több tagja (a mai Budakesziről), Csamaszombatai György (Csamaszombatjáról),3

) Szomori Péter,4

) Füzesi Benőid fia Péter és Bosztehi György; az 1372-iki határjárás alkalmával pedig szintén mint tanuk és egyszersmind szomszédosok: az említett Keszői vagy Keszi család számos tagján kívül, Bosztehi Mihály. Tehát ez alkalommal is a Bászteh vagy Vásztély ivadékok birtokainál járunk. Igen valószínű, hogy az az 1369-ben szereplő Füzesi Benőid fia Péter szintén e rokonság egyik ivadéka, s a nevében említett Füzes azonos e rokonságnak az 1339 évi osztálylevélben említett Füzes nevű birtokával. Mialatt ugyanis e rokonság egyik ága, a hírneves Bozgonyiak, kiválva az ismeretlenség homályából, fényes pályát futottak meg, az ősi birtokon maradt köznemes családtagok és ivadékaik Füzesi és Bosztehi néven élnek tovább a XIV. és XV. században.6) ») Magyarorsz. tört. földr. I. 25. és III. 320. 1. !) E körülményt azonban tört. földrajzi müvem első kötetének megírásakor még nem ismertem, s ezért az e kötetben nem is említtetik : valamint a Kézára és társaira mint Pest-megyei helységekre vonatkozó korai Anjou-kori adat sem. 3) Megfelel a mai Csima nevű dűlőnek, az Esztergomtól dny. eső Bajna közelében, délfelé. ') Szomor az Esztergomtól d. eső Kirvától nem messze dny. fekszik. Ugy látszik, Esztergom megyéhez számították a középkorban. 5) Ez állítást bizonyító adatok pl. 1331 : veszprémi káptalan házi