Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Rad jugoslavenske Akademije znanosti i umjetnosti - 874

•874 TÁRCZA. makrói. (27 — 33. 11.) Ismerteti az illyr korszakot, főként irodalmi és horvát nyelvészeti szempontból. 7. Gruber Dane : Nagy Lajos és Velencze, 1348—1358. (42—45. 11.) Kivonata egy terjedelmes értekezésnek, mely a Rad-ba.n jelent meg. — 8. Sisic Ferdo : Kercselics Ádám Boldizsár történetíró (1715—1778) életrajza. (47 — 48. 11.) — 9. Ortner István: Közkönyvtárak Horvátországban. (48 — 49. 11.) RAI» JUGOSLAVENSKE AKADEMIJE ZNANOSTI I UMJETNOSTI. (A délszláv Akadémia munkálatai.) 148. köt. (Razredi filologijskoliistorijski i filosofijsko-juridicki, 57.) Zágráb, 1902. — 1. Strolial R. Horvát nyelvi sajátosságok a károlyvárosi kerületben. (1 — 50. 11.) — 2. Budman Péter : Drzic Marino »Pjerin« czímű színművének ismertetése. (51—80. 11.) Drzié Marino (1520—1580) hires raguzai költő volt. — 3. Srepel Milivoj : A szigetvári hős a horvát költészet történetében. (81 —173. 11.) Ezen tanulmány azon részét, mely Karnarutic' Vazetje Sigeta grada cz. költeményéről és a magyar Zrínyiászról szól, már bővebben ismertettük.1) — 4. Magarasevic György : Subotic Jovan munkássága a tankönyvírás terén. (174 — 226. 11.) — 5. Petrovski Nestor: A Drzic család genealógiája. (227 — 230. 11.) E híres raguzai család genealógiáját 1348—1603-ig Jirecek állapította meg levéltári kutatások alapján; itt a családfa is közölve van. -— GLASNIK ZEMALJSKOG MUZEJA U BOSNI I HERCEGOVINK (A boszniai és herczegovinai országos muzeum Értesítője.) Szerk. Hörmann Konstantin. Sarajevo, 1902. XIV. évf. 1 — 4. köt. — 1. Patsch Károly : Római korból való leletek Herczegovinában. (1 —16. 11.) A leleteket 24 rajzban mutatja be és részletesen ismerteti. — 2. Ippen Theodor: Albánia várai. (177 — 200. 11.) Első helyen Skutari (Skadar) várát mai állapotában 8 rajzban mutatja be. A vár ősrégi, a szlávok itt a X-ik században jelentkeznek. de ekkor a vár már régen fennállott ; ma is látható romjai velenczei munkára vallanak. Skutari a Balsics uralkodó család székhelye volt. Velencze birtokába 1396-ban került, midőn Sztracimir-Balsics II. György Velenczének szerződésileg átengedte. Velencze birtokában 1479-ig maradt; ekkor Velencze (a jan. 26-iki békekötésben) a törököknek engedte át. kik tíz hónapig ostromolták eredménytelenül. Ezen ostrom történetét megírta Barletius Marinus : De Scodrensi expugnatione cz. művében. Később a Busatlija-család lett északi Albánia ura. Ez a török uralommal szemben önállóságra törekedett, a miért Skutari több heves ostrom') Karnarulié éneke és a magyar Zrínyiász. Századok, 1903. 537 és köv. 11.