Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Rad jugoslavenske Akademije znanosti i umjetnosti - 874

TÁRCZA « 875 nak volt kitéve. A bécsi császári levéltárban van egy egykorú jelentés Kara-Huseki rumeliai válinak, Siri Szelim boszniai pasának és Kapudán pasának 1787-ben Mabmut-Busatlija ellen vívott karczáró], kit Skutariban siker nélkül ostromoltak; 1831-ben a nagyvezér végre elfoglalta a várat. — Alessio (Les) vára szintén mai állapotában 7 rajzban van bemutatva. Hahn szerint e helyen állott az ó-görög Akrolissos vár, melyet 385-ben Kr. e. az idősb Dionysius syracusai tyrannus épített a Drina torkolatának közelében, mit görög jellegű alapfalai igazolnak. Barletius a híres Skenderbégről említi, hogy itt halt meg 1467 január 17-én s a várban levő templomban temették el. melyet I. Szelim szultán mecsetté alakított át, midőn 1478-ban a várat elfoglalta. A törökök feltörték Skenderbég sírját és a hős csontjaiból amuleteket készítettek. Hecquard franczia consul (Histoire et description de la Haute-Albanie, 56. 1.) említi, hogy a régi várpalotából három oszlop maradt fen. mindegyiken egy-egy czímerrel ; e czímereknek azonban ma már nincs nyoma az oszlopokon. Alessio várával szoros kapcsolatban van a Ducagin (Dukadzsin) dynastia története. Ezen uralkodó családnak genealógiáját olasz levéltári kutatások alapján megírta Hopf Károly Chroniques greco-romaines cz. munkájában (Berlin, 1873). Az itt közölt adatokból kimutatható, mely területre terjedt ki a család uralma. E terület 1850-ig Ducaginszandsák néven volt ismeretes. A család birtokviszonyai nagyon változatosak voltak. Sáti és Dajnum várakat a XIV-ik században a Balsicsok bírták s II. G-yörgy 1396-ban ezeket is Yelenczének engedte át, Alessio 1400-ban Koja Zachariás, 1403-ban Dusman Dámján birtokában volt, kik szintén Velenczének hódoltak meg. A vár 1478-ban török kézre került s mai alakját is akkor nyerte. —- Kroja vára a hasonló nevű kerületben az Isma vize mellett, meredek sziklán áll; mai állapotát 12 rajz tünteti fel. Történetéről keveset tudunk. 1359 — 1387-ig az albániai Karlo család. 1387— 1392-ig Topia György, azután ennek nővére Ilona és Topia Niketas bírták, majd a velenczeiek uralma alá jutott, kiktől a török vette el. 1443-ban Kasztriota György foglalta el a várat, mely csak Skenderbég halála után került ismét török kézre. A Toptan családból való pasák 1478 óta öröklés jogán urai ma is. Petreilla várát két rajzban mutatja be az értekező. E vár Barletius tanúsága szerint jelentékeny szerepet játszott Skenderbégnek a török elleni harczaiban. — 3. Jelavic Yjekoslav : Törökország és Francziaország viszonya a XVI-ik században. (201 — 220. 11.) Az értekezés Francziaország konstantinápolyi követeinek 1535 és 1536 évi jelentésein alapúi. — 4. Truhelka Tyiro : A dalmácziai Vrana területén talált boszniai és raguzai pénzek. (221—227. 11.) E pénzek a XIY-ik századból, Kotromanics István bán és