Századok – 1903

Történeti irodalom - Recouly; Raymond: Le pays magyar. Ism. Kont Ignácz 858

858 TÖRTÉNETI IRODALOM. 858 Clary gróf és Brigido József királyi biztosok csak a kincstári érdekeket nézték s a temesi bánságban mindent nivelláltak. Idegen ajkú telepesekkel : oláhokkal, svábokkal népesítették be a teljesen elnéptelenedett országrészt. Kezdetben a görög-keleti vallású oláhok lakták az újonan megült Yojteket. 1830 óta azonban a Torontál megyéből áttelepült szorgalmas svábok hódítják el lassan, de fokozatosan a tért. 1841-ben még csak 200, 1886-ban már 1000 német lakja a községet, míg az 1901 évi népszámlálás adatai szerint 1400 német ajkú római katholikus lakott Yojteken. A szerző hosszasabban foglalkozik az 1848 49-iki eseményekkel, kimutatni igyekezvén, hogy a község német ajkú lakosai ebben a kritikus időben tőlük kitelhető vér- és anyagi áldozatokkal igyekeztek tanúbizonyságot tenni liűségökről a magyar államhoz, a miben különösen Szmolai György jegyzőnek voltak elismerésre méltó érdemei. A folyékony nyelven s elég jó magyarsággal megírt könyvet ezután a község jelenlegi állapotának, különösen művelődési és társadalmi viszonyainak ismertetése tölti be. YJ— Le pays magyar. Par Raymond Recouly. Paris, 1903. Alcan. Kis 8-r. 286 1. Ez a munka az 1902 év nyarán tervezett, de politikai okok miatt akkor elmaradt deák-congressus gyümölcse. A párisi Association des étudiants ugyanis szép küldöttséget menesztett Budapestre, és a kör elnöke, Recouly Raymond, magyarországi útját arra használta fel, hogy az országot keresztűlkasúl bejárja és saját tapasztalatai nyomán mondja el véleményét az ország politikai és társadalmi helyzetéről. A szerző benyomásait annak idején érdekes levelekben közölte a Tempsban, mely lap a párisi újságok közt komolyságával és politikai tapintatával tűnik ki. E leveleket, néhány kisebb czikkel bővítve, kapja e munkában az olvasó. Tehát nem annyira tudományos munkával van dolgunk, mint egy jól megfigyelő hírlapíró véleményével, a ki sok előtanulmányt nem tett ugyan, de nagy sympathiával közeledett a francziáknak annyira ismeretlen magyar földhöz. A könyv jó része a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik ; azzal a kérdéssel, mely leginkább érdekli a nagy franczia közönséget. De ezt a részt a magyar társadalomból vett egyes tollrajzok előzik meg. Recouly az erdélyországi állapotok festésével kezdi művét; kiemeli, hogy Magyarországon a közép-