Századok – 1903

Történeti irodalom - Recouly; Raymond: Le pays magyar. Ism. Kont Ignácz 858

TÖRTÉNETI IRODALOM. 859 osztály még hiányzik, mert a földműves és a nemes közt nagy űr tátong, és hogy e miatt a kereskedelem a zsidók és örmények kezében öszpontosúl, az ipar pedig rossz lábon áll. A puszta és a czigányélet leírása az eflele könyvekből nem hiányozhatik ; ott Petőfi, itt Lenau egy-egy költeményének fordítása szerepel. A Debreczennek szentelt lapokon a tősgyökeres magyar várost akarja jellemezni. A Kossuth-ünnepélyről és a Mátyás szobrának leleplezéséről írt lapok néhány biographiai adattal ismertetik meg az olvasót. Kár, hogy a Kossuthnak szentelt életrajz nagyon is a Grand Larousse-Lexiconra emlékeztet. A nemzetiségek tusájában Recouly helyesen mutat arra, hogy mennyire elámították eddig a szász meg a román agitátorok a külföldet. Jól látja, hogy a pangermán mozgalom nem a hazahas érzelmű német parasztság közül eredt, hanem Németországból, a honnan a szenvedélyek felizgatására szükséges pénz kerül. A románoknak, kik Párisban annyira agitálnak, bátran megmondja, hogy valóban nagy merészség részükről elnyomatás ellen kiabálni, kik valóságos zsidóiildözést rendeznek országukban. Kell, úgymond, hogy a magyar állam fenhatósága nyilvánuljon; a sok panasz helyett jobb volna a passivitással felhagyni és a magyar országgyűlésre képviselőket küldeni. A temesi bánsággal és a horvátokkal is behatóbban foglalkozik. A mit a három franczia faluról mond (186 és köv. 11.), azt már Raoul Chélard La Hongrie millénaire (1896) cz. művében behatóan tárgyalta, s Recouly úrnak illő lett volna e könyvet idéznie. A Khuen-Héderváry, Apponyi Albert és Kossuth Ferencz interview-ja inkább napi érdekű. A mű végén az önálló vámterületről szól és óva inti a magyarokat az Ausztriától való teljes elválástól. Nagyobb, feltűnő hibák nincsenek a munkában. Csak egykét megjegyzést teszünk : Az az X úr (35. 1.) Haraszti Gyula, a kinek nevét a szerző bátran kiírhatta volna, úgy mint később a többi személylyel teszi. Minthogy két Eötvös-iink van, a ki regényt írt, jó lett volna a Charles keresztnevet kitenni. (42. 110. 11.) Kossuth Pesti Hirlap-ja 1841-ben indult meg és nem 1840-ben (126. 1.), mert a decz. 29-iki szám csak mutatvány volt. Az ilyen idézés mint : Mémoires de l'Académie de Stanislas (év és kötet jelzése nélkül, 187. 1.) ma már nem járja. A mit a franczia irodalomról Magyarországon mond (53. 1.), hiányos és túlzott. Recouly munkájában az irodalom, közoktatás, tudomány és művészet fellendüléséről nem találtam semmit; már pedig a magyar lélek itt nyilvánúl. E tekintetben még sok tenni