Századok – 1903

Értekezések - KISS ISTVÁN: Radvánszky György eljegyzésének története 797

816 R. KISS ISTVÁN. kor meg mintha maga sem volna tisztában önmagával, oly homályosan ír. Mindamellett, a ki ismeri a körülményeket, könnyen megértheti. Radvánszky Jánossal szemben ő is Istenre hivatkozik, kinek most is dicsőségét promoveálja s a ki hadakozni fog érettök. A dolgot sem ő, sem leánya nem híresítette el, hanem Radvánszky János leányai és veje.1) A ki híresítette, köszönje magának. Készebb meghalni, hogynem lelkiismerete ellenére ennyi bosszuságtételért leányát adni. Am indítson pert ellene Radvánszky János, ártatlansága tudatában és Istenben vetett bizalmában nem fél tőle, bár a költségek megtérítése árán kész volna azt elhárítani. Már korábban is, a mikor írja: »Erővel leányomat nem adhatom, . . . szeretet legnagyobb fundamentuma házasságnak, a nélkül mindennemű gazdagság semmirekellő« — sejteti, hogy leánya Györgyöt nem szerette. Most a fenyegetésre — a mi a bíró előtt is érv lenne — a nem szeretést utálattá fújja fel. »Nem elég — úgymond — lutheránusnak lutheránát elvenni. . . . Miért utálta meg leányom?« — és itt egy mondat következik, mely talán felelet a kérdésre : »Ha tovább is perelni kívánja, saját öcsém uram leveliből megbizonyítja (az utálat okát?), a ki bizony nagy becstelenségére fog szolgálni kegyelmeteknek. «2

) Érdemes lesz e pontnál egy kissé megállapodni. A régiek a szív jogaival nem sokat törődtek. A kik élvezték is a szerelem boldogító erejét, vagy érezték kínjait, öreg korukban azok is mosolyogtak volna Révay Erzsébet szavain, mert a házassság fundamentumának mindkét részről a szülők és atyafiak egyező akaratát (consensus) tartották. Ezt és nem a szerelmet hangoztatják a lakadalmi meghívások is.3) A szülők akaratuk és legjobb belátásuk szerint *) Ha úgy is volt, nem a Radvánszky János akaratából történt. 0 csak kényszerűségből árulta el a jegyesek nevét papi hit alatt, és ezután sem hirdette. Pozsonyban tartózkodó fiának, Lászlónak írja : »Sokban akadoz a mi dolgunk kívül belül. Te ottan mindent dissimulálj és semmit se szólj in specie az úron, Eévay Mihály uramon kívöl.« Radvánszky lt. III. oszt. LVI. cs. s) 1721. ápr. 23. Eredetije elveszett, csak Deák Farkas másolatában van meg. a) Annyira szükségesnek tartják a consensust, hogy a kiknek szülőik elhaltak s közeli rokonaik nem voltak, azok a barátok beleegyezését hangoztatják a meghívókban. így Sextius Mihály korponai prédikátor 168b jan. 27-én kelt meghívójában ezt olvassuk: »Nobilem virginem Elisabetham, generosi quondam Pauli Gedey derelictam filiam in faturam vitae fortunarumque sociam, accedente unanimi utriusque partis amicorum consensu, mihi adoptaveram.« Radvánszky lt. III. oszt. III. cs. 102. sz.