Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - I. közl. 1

./y*. MAGYARORSZÁG A XY. SZÁZAD VÉGÉN A PÁPAI SUPPLICATIÓK VILÁGÁNÁL.*) ELSŐ KÖZLEMÉNY. Történetíróink mindenkoron szívesen foglalkoztak annak a sokoldalú kapcsolatnak tanulmányozásával, mely hazánk és a római szent-szék között a hosszú századok folyamán kifejlődött, a mióta első nagy királyunk, Szent István, koronát kérő követséget küldött II. Sylvester pápához. A szövevényes kérdést hol több, hol kevesebb alapossággal, majd pártatlan tárgyilagossággal, majd egyoldalú czélzatossággal tárgyalták, míg végre a letűnt század utolsó évtizedeiben lényeges fordulat következett be, mely a kérdés kritikai méltatását tetemesen megkönnyítette. Ertem a forrástanulmányok nagymérvű előhaladását; de főképen az uralkodó egyházfő, XIII. Leo pápa nemes szándékra valló elhatározását, melylyel 1880-ban az addig elzárt vatikáni levéltárt — hol a kevés kiváltságosok is csak mértékkel meríthettek — minden megszorítás nélkül, az összes nemzetek fiai előtt megnyitotta; majd 1892-ben az u. n. vatikáni levéltárhoz a dataria vagyis a lateráni levéltárat is hozzácsatolta s ezzel oly bányát nyitott meg a történetbűvárok előtt, melyben nemzedékről-nemzedékre fognak találni kutatni valót. A szép tett csakhamar meghozta nemes gyümölcsét. Az innen napfényre hozott adatok nem egy eddig kétségbe nem vonható igazságnak tartott kérdést helyeztek új világításba ; különösen hozzájárultak pedig ahoz, hogy az egyes nemzetek és így a hazánk és Kóma közti viszonyt, a külön*) Felolvasta a szerző a M. T. Akadémia második osztályának 1902 január 13-án tartott ülésében. L. Századok, 1902. 184. 1. SZÁZADOK. 1903. I. FÜZET. 1