Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - II. bef. közl. 713

728 MOHL ADOLF. Szarvkőnek is hű képét adta a festő. Pedig úgy tudjuk, ez az egyedüli, mely az ősi várról ránk maradt. Az Esterházyak ezentúl immár szakadatlanúl megmaradtak a herczegi hitbizománylioz csatolt Szarvkő birtokában. Pál nádor utódai különben ily sorban követték egymást : Mihály (1713 —1721); József-Antal, amannak öccse (1721); Pál-Antal (1721—1762); Fényes Miklós, amannak öcscse (1762—1790); Antal (1790—1794); Miklós (1794—1833); Pál, a 48-iki miniszter (1833—1866); Miklós (1866—1894); Pál (1894—1898); Miklós a hitbizománynak jelenlegi ura. Az Esterházyak idejéből is röviden fölsoroljuk még az uradalom kiemelkedőbb kulturális eseményeit. A nagy pestist követő s hosszura nyúló békés esztendőket csakis az örökös katona-elszállásolások zavarták. Egyébként minden szép fejlődésnek indult. A még 1683-ban elhamvadt s egyelőre csak úgy a hogy összerótt egyházak újra fölépültek; így a vimpassingi 1723-ban, a loretói 1738-ban, a stotzingi 1745-ben; azonképen a velük szomszédos kolostorok is. A kolostorokban és községekben a régi jó szokások, egyházi és világi ünnepek újra fölélednek. Így 1715 máj. 9-én a loretói prior ezeket írja naplójába: »Fuit concessa recreatio : dass Raitd des Pfingst konig.« *) Azt a lófuttatást érti, melyet Sopron-megyei parasztlegények a pünkösdi királyság elnyeréseért még napjainkban is szoktak rendezni ; és pedig nemcsak Csepregben, mint Ballagi Gréza véli,2) hanem más falukban is, különösen a németekben. A mi adatunk e tekintetben alighanem a legrégibb. Ez időben rendezték a birtokviszonyokat is. 1713-ban mindenfelé határköveket emeltek; oly hatalmasakat, hogy máig is állanak még. 1717-ben az országos határ szabályozására kiküldött nagy bizottság járt az uradalomban. Tagjai voltak : Esterházy püspök, a győri vicegenerális, gróf Nádasdy Tamás, gróf Pergen, a bécsi skót benczések apátja és sokan mások. Nov. 27 — 29-én a loretói kolostorban tartózkodtak, hol is a herczeg fényesen megvendégelte őket. Majd a községek belső szabályozására került a sor. E végből a szarvkői jobbágyság részére már 1688-ban kiadott jogszabályokat 1743-ban újra átírták s az átirat egyegy példányát az összes községek megkapták. •) Orsz. Levéltár : Acta Servit. 263. sz. s) Szilágyi S. A m. nemzet tört. IX. 52. 1.