Századok – 1903

Történeti irodalom - Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Ism. Dedek Crescens Lajos 63

66 .TÖRTÉNETI IRODALOM. egyház jogviszonyát, e két hatalom egymásra való hatását, a közösen létesített jogrendet mutatja he. A második rész, mely a jogintézményeket tárgyalja, a jogforrások felsorolása után három fejezetre oszlik, melyek elseje a magánjogot, másodika a büntetőjogot, harmadika a perjogot tárgyalja. A harmadik korszak, a szent korona államszervezetének kora, az új államszervezet alapelveinek ismertetése után négy fejezetben tárgyalja a királyság és a korona intézményét, a rendi szervezetet, a törvényhozó hatalom és az országgyűlések s végűi a végrehajtó hatalom szervezetét. Ezen tagoltság, melynek kezdő és nyugvó pontjait hazai történelmünknek amúgy is korszakot alkotó évei jelzik, és azon körülmény, hogy az egyes részek, mint gerinczhez a bordák, úgy sorakoznak természetes rendben a könyv vezérlő elvéhez, az önálló magyar államiság magasztos eszményéhez : az egész óriási anyagot áttetszővé teszi, tisztán állítja elénk. Valóságos kristálypalota ez, melynek termeit a biztos szemű kutató egy pillantásra áttekintheti, hol a kevésbbé járatos is könnyen tájékozódhatik, a kezdő pedig kevés fáradsággal és körültekintéssel bizton haladhat előre. És ezen erős logikus elmével megalkotott rendszer a tankönyvhöz méltó irály keresetlen egyszerűségében jelenik meg előttünk. Nem tettem feladatommá, hogy Timon magyar alkotmány-és jogtörténetének tudományos rendszerét a maga egészében, vagy akár csak főbb vonalaiban is e lapokon bemutassam. Egy pillantás a föntebb részletezett beosztás vázlatára eléggé tájékoztatja az avatott olvasót. Látja az alakilag korlátlan, de tartalmilag korlátolt királyságot, melynek fénye nem homályosítja el a nemzeti közszabadság eszméjét és érzetét. Látja, hogy ez a királyság az idők folyamában, a középkor magánjogi irányú felfogása mellett, a benne itt-ott jelentkező hűbéri eszmék és intézmények ellenére is, közjogi alakulatot vesz és a magyar állami életet közhatalmi alapon nyugvó, alkotmányos jellegű szervezetté fejleszti. A közjogi jellegű királyság megerősödik, újabb gyökereket ereszt, és mellette megerősödik, gyökeret ver a szintén közjogi jellegű ősiségi rendi szervezet, fellép a különleges törvényhozó, és szerveket nyer a végrehajtó hatalom. Az ősi államszervezet és birtokrend tömör vonásokkal megrajzolt képén kívül, különösen ki kell emelnünk az őskirályság jogi tartalmának szabatos körülírását, annak ki domborítását, hogy a királyi trón betöltése és a koronázás Szent István alkotmánya keretében miként alakult ki jogi szempontból; a közjogilag és a magánjogikig szabadok rendjéről szóló részeket; a királyi tanács mivoltának és jogi szerepének be-