Századok – 1903
Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - II. bef. közl. 713
mohl ADOLF. 1631-ben lett nagykorúvá, mert ezen évi február 1-én nyeri hűbérűl Szarvkőt;1 ) öcscse, János-Rudolf', 1639 febr. 19-én nyer mint társbirtokos ugyanazon uradalomra császári adománylevelet.2 ) Anyjuk már megelőzőleg gróf Kollonits Jánoshoz ment férjhez, s 1635-ben végrendelkezik vagyonáról.3) Némi összeget hagyott a vimpassingi és stotzingi templomoknak is; ezenfelül minden jobbágyának egy meszely bort és egy kenyeret, a miért — úgy kívánja — egy Miatyánkkal és IJdvözlégygyel emlékezzenek meg róla.4 ) Az özvegy kormányzása alatt Bethlen Gábor seregei pusztították többször is a szarvkői uradalmat, Magát Szarvkőt 1619-ben fel is pörzsölték.5 ) A békésebb esztendők beálltával a Stotzingen család a vimpassingi kolostort hozta ismét rendbe s 1628-ban minoritákat telepített oda,6) kik azután meg is maradtak ott egész József császár idejéig. Oktávián-Adolf már 1642 végén vagy 1643 elején elhalt; ez abból következik, hogy öcscse János-Rudolf márcz. 8-ika óta az egyedüli hűbéres úr.7 ) A két testvérről a serviták egyik 1765-ből származó és kéziratban maradt története eme félig rejtélyes szavakat írja: »Adolphus, ut autumare licet, praematura morte raptus est, ne malitia plene mutaret intellectum eius; Rudolplius vero mature rebus indoluit, quas immature egerat.« 8) Ifjúságiik e ^szerint nem lehetett egészen feddhetetlen. Am a férfiúvá lett földesúrnak, János-Rudolfnak minden tette jólelkű, jámbor emberre vall. A magyar származású Loósi Erzsébettel lépett házasságra s 1649-ben megszerezte a magyar indigenatust is.1') Olaszországi útja után, 1644-ben, a romokban heverő Kanizsai-kápolna helyére Loreto-kápolnát épített és ennek gondozására a régi stotzingi kolostorba servitákat telepített, Ez volt a servitáknak első magyarországi telepe. Az egyházmegyei hatóság rájuk bízta az 1648-ban fölállított stotzingi plébániát is. ') Bécsi közös pénzügyi levéltár : Lit. H. а) U. o. 3) Archiv des k. k. Landgerichtes. l) Mohi id. m. 11. 1. б) Szarvkői krónika. Forrásunkban tévesen 1617 áll. 6) Annales Yimpassingenses. Ebben van az 1649-ben kelt alapító levél másolata is, 103—108. 11. ') Bécsi közös. p. ü. levéltár : Lit. H. 795. 1. Lehensregistratnr. fol. 144. s) Orsz. Levéltár : Acta Servit, fasc. TJ. Hist. prim. orig. cap. 4. ») Corp. Jur. Hung. Deer. 111. anni 1649. art, 102.