Századok – 1903

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben - 675

678 TÁRCZA. tehát volt műveltség is ; másrészt pedig megdönti Dejardins állítását hazánk területének a rómaiak bukása után lefolyt története, a népvándorlás kora. Nagyobb befolyás tulajdonítható a frank uralomnak, a szlávságnak. A honfoglalás eseményeinek előadásában maga Anonymus is több várat sorol fel. Általában véve valószínű, hogy a városok lakói a vezérek korában is idegenek voltak s csak idő multán olvadtak bele a magyarságba. Ennek a kimutatása lett volna a dolgozat feladata ; mindenesetre kívánatos, hogy annak hátralevő része se maradjon kéziratban. VARJÚ JÁNOS: A magyar művelődés és iskolázás története az Árpádok alatt. (Yáczi kath. főgymn. Ért. 3—78. 11.) — A szerző czélja az, hogy »a magyar történelem tanulásában lelkes ifjúságot az élet mesterének azon tanulságaira is figyelmeztesse, melyeket az intézmények, szokások, erkölcsök, és a művelődés tényezői : a művészetek és iskolák feltüntetnek.« A meglevő adatoknak többnyire nagyobb összefoglaló munkákból merített felhasználása — tanítás czéljából — a szerző szándéka ; ezt kétségtelenül meg is valósította. Tudományos értéket valószínűleg maga a szerző sem tulajdonít compendiumának. NAGY BÉNI : A ferenczes szellem és hatása hazánkban. (Egri kath. főgymn. Ért. 3 — 85. 11.) — Assisi szent Ferencznek és rendjének jelentősége a külföld előtt már sok tekintetben tisztázva van : elsőrangú írók köteteket írtak erről, s így sok tévedést sikerült eloszlatniok. Mi még annyira sem jutottunk, hogy monographiánk volna a magyarországi ferencz-rendiekről ; nálunk a forrás még mindig Wadding, Fridrich, Knaisz, Occhievia stb. Hogy mi van a rend levéltáraiban, arról semmit sem tudunk. Azt hittük, hogy Nagy Béni terjedelmes értekezése tisztázni fogja a ferencz-rendieknek Magyarországon tett hatását, de be kellett látnunk, hogy a szerző feladatát nem oldotta meg. Eltekintve attól, hogy meg sem mondja, mi is az a ferenczes szellem, dolgozata meglehetősen felszínes ; beszél a ferencz-rendiek életmódjáról, bár codexeinket nem használta fel kellőleg, szól arról is, hogy minő szerepük volt a néppel és a nemességgel szemben, vagy történetünk fontosabb mozzanataiban, de hatásukról alig emlékezik meg, vagy legalább is oly színtelenül, hogy dolgozatából erre vonatkozólag tiszta fogalmat alkotni nem lehet. Azt készséggel elismerjük, hogy a dolgozat egyes részletei tanulságosak, az egész azonban nem felel meg czímének. THÚRY ETELE : A felső Dunamellék reformácziója. (Pápai ev. ref. főisk. Ért. 1—20. 11.) — A mai dunántúli ev. ref. egyházkerület ezen északi részének reformácziójáról kevés adatunk van, pedig a Csallóközben pl. 1550 körűi mintegy háromszáz