Századok – 1903

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben - 675

TÁRCZA. 677 JUNKER LÁSZLÓ : A reformáczió hatásáról. Székfoglaló értekezés. (Kecskeméti ev. ref. főgymn. Ért. 1 —12. 11.) — A reformáczió előzményeiről és következményeiről oly sokat írtak már. hogy nagyon bajos e tárgyról valami újat mondani. A szerző erre nem is törekszik ; inkább csak összefoglalja az eddigi eredményeket, a mi — mert jó forrásokat használt — sikerült is neki ; csupán az a hiánya, hogy a reformácziónak nálunk tett hatásáról nem szól. MOLNÁR KÁLMÁN : A nádorispán az Árpádok korában. (Kecskeméti kegyes-r. főgymn. Ért. 3 — 39. 11.) — Kissé aránytalan bevezetés után, melyben a királyság megalapításának s a kereszténység behozatalának szükségességét fejtegeti, a nádorispán név eredetével foglalkozik. Frankinak (Fraknói) ismeretes műve alapján ismerteti a név eredetére vonatkozó különböző véleményeket ; majd azt kutatja, hogy a nádorispáni méltóság melyik királyunktól származik. Szent István korabeli intézménynek, de udvari hivatalnak tartja, mely csak később nyer közjogi jelentőséget. Szól a nádori méltóság betöltésének módjairól, hatásköréről és javadalmazásáról. Függelékül az Árpád-kori nádorispánok korrendileg összeállított névsorát adja. A névsor teljesebb mint a Wertneré (Tört. Tár, 1894), de alapúi egészben véve "Wertner munkáját használja. Nem értjük azonban, miért ír a szerző következetesen, de hibásan : Venczel-1 Wenzel helyett ; azután meg mosonii (így) és posoni főispánokat emleget ; néha felemlíti, hogy egyik-másik nádor minő más hivatalt viselt, néha meg mellőzi ; pedig Wertnernél találhatott volna elég adatot. SCHMOLLINGER ANTAL : Magyarország politikai és kulturai hivatása az európai államrendszerben. (Máramaros-szigeti kath. algymn. Ért. 3—20. 11.) — Részlet egy nagyobb tanulmányból, s ez a magyarázata annak, hogy a nagyon is tág czímű értekezés csupán a királyság megalapításáig fejtegeti tárgyát. Azokat az ismert szempontokat vizsgálja, melyeket történetíróink nagyrészt felemlítenek, mint pl. a keletkező szláv birodalom megakadályozása. a magyarságnak mint a kereszténység védbástyájának szerepe stb. A tanuló ifjúság okulhat belőle. KELEMEN FERENCZ : Honi városaink keletkezése és a polgári elem az Árpádok alatt. Székfoglaló értekezés. (Máramaros-szigeti ev. ref. főgymn. Ért. 77—107. 11.) — Szintén csak részlete egy nagyobb értekezésnek, mely jóformán bevezetés lehet az egészhez. A szerző Dejardins-nel szemben, ki azt állítja, hogy a magyar művelődéstörténet tulajdonképen a rómaiaknál kezdődik, azt bizonyítja, hogy Pannónia nem volt műveletlen terület a római hódítás előtt sem, mert a keltáknál is ki volt fejlődve a városi élet,