Századok – 1903

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben - 675

676 TÁRCZA. G-racchusok reformtörekvéseivel s azokkal a körülményekkel, melyek őket megbuktatták. A szerző egyszersmind korrajzot ad, mely nagy vonásokban állítja elénk a folyton terjeszkedő köztársaság árnyoldalait, az erkölcsi sülyedést, a nagy pauperismust, szemben a dúsgazdag optimatákkal ; a miből azután érthetővé válik, hogy sokak előtt kívánatos volt a zilált viszonyok gyökeres orvoslása ; de ennek keresztülvitelére csak a két Gracchus vállalkozott, — hogy minő eredménynyel. ismeretes. TÉGLÁS GÁBOR : A Krisztus születése előtti évezredből Hunyad megye területére vonatkoztatható első földrajzi adalékaink. (Dévai m. kir. áll. főreálisk. Ert. 3 — 7. 11.) — Hunyad megye őstörténetének, főleg római korának tudós kutatója ezen értekezésében azt nyomozza, hogy voltak-e, s ha voltak, milyen természetűek az ókori népeknek Hunyad megyére vonatkoztatható földrajzi ismeretei ? Abból a körülményből, hogy épen ezen a vidéken laktak az aranyban bővelkedő agathyrsusok, kik legalább közvetve már érintkeztek a görögökkel, következtet arra, hogy a görögök iparkodtak azokat a helyeket is felkutatni, hol oly sok volt az arany. Herodotosnál vannak is földrajzi adalékok, a ki pedig minden valószínűség szerint pontusi fajrokonaitól kapott értesüléseket. LAUKÓ ALBERT : A görögök földrajzi ismeretei Homerostól PolyUusig. (Aradi m. kir. áll. főreálisk. Ért. 3 — 37. 11.) — A földrajz története a görögökkel kezdődik ; a Homeros neve alatt fenmaradt költemények, valamint más mondák is topographiai alapokon nyugszanak. Abban a korban a görögök a földről való általános felfogásukat már megalkották ; a tudományos földrajz azonban jóval később, a miletosi Thalessel kezdődik. Ez, valamint Anaximander, Anaximenes és Pythagoras, főleg magát a földet, mint égi testet vették vizsgálat alá, s vagy keletkezésével és alakjával, vagy helyzetével foglalkoztak. A legrégibb rendszeres földleírás Hecataeus (Kr. e. 520 körűi) műve, de ez nagyon töredékes. Elsőrangú mű e tekintetben Herodotos könyve, mely hazánk azon korbeli történetére is fényt vet. A szerző ezek mellett részletesen ismerteti Hanno, Ktesias, Xenophon, Ephorus, Scylax, Aristoteles, Pytheas, Eratosthenes, Hipparchos stb. földleírásait, melyekből sokat lehet tanulni. HADADY GÉZA : Cid a történelemben és Herdernél. (Sátoraljaújhelyi r. kath. főgymn. Ért. 3 — 23. 11.) — Az értekezés részben történeti vonatkozású, azért veszünk róla tudomást. Szerzője szorgalmas ember, mert majd minden évben ír valamit, de kissé felületes. Ez az értekezése is azt mutatja, hogy nincs tudomása a Cidre vonatkozó újabb kutatások eredményeiről, pedig bármely jóravaló történeti tankönyv tájékoztatta volna.