Századok – 1903

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben - 675

TÁRCZA. 675 sorolásuk is — az emlékbeszédben — annyiban hiányos, hogy kimaradt közűlök — Antalon kivül — József, ki ügyvéd Kisszebenben s nagyszámú család feje, továbbá a korán elhunyt Károly, cs. és kir. kamarás, honvéd alezredes s a honvéd törzstiszti tanfolyam egykori érdemes tanára, kinek özvegye (Ghyczy Anna) és kis fia élnek. — Szmrecsányi Antal úr különben hálás érzését nyilvánítja az emlékbeszéd t. írójának azon gyöngéd figyelméért és jóindulatáért, melylyel szülőiről és családjokról megemlékezni szíveskedett. ÉRTEKEZÉSEK az 1900 901 évi iskolai Értesítőkben. (Folytatás.) SUHAJDA LAJOS : Földi János. (Selmeczbányai ág. hitv. ev. főgymn. Ért. 21 — 39. 11.) — Az értekezés első részéről már szóltunk.1

) A most közölt rész Földi János tudományos múnkásságával, nevezetesen verstani tanulmányaival foglalkozik, melyek őt végre arra a gondolatra vitték, hogy egy jó magyar nyelvkönyvet adjon kortársai kezébe. így született meg a Magyar Grammatika, mely azonban kéziratban maradván, ránk csak töredékben maradt. Ugy látszik, a szerző dolgozata most sincs még befejezve, kivánatos lenne pedig, hogy az egész munka napvilágot lásson. TTOLCZHAMMKR JÁNOS : A elientela valószínű eredete, mivolta és fejlődése a római, köztársaság korában. (Soproni ág. ev. főgymn. Ért. 3 — 27. 11.) — A elientela keletkezése a mondai korba esik, a történelmi korban már teljesen ki van fejlődve, sőt hanyatlásnak indúl. Minthogy pedig még a legkezdetlegesebb római feljegyzések is sokkal későbbiek, megérthetjük a elientela eredetéről szóló nézetek sokféleségét, eltérését, sőt ellenmondásait. Az értekező felsorolja az ókori írókat, sőt a modern történetírók erre vonatkozó nézeteiről is tájékoztat. A maga részéről leghelyesebbnek Lange nézetét tartja, mely szerint a elientela mibenléte csakis a római család viszonyaiból, a római családjogból ismerhető meg ; eredete a patriarchalis korig nyúlik vissza, mikor a közös cultus kötelékénél fogva családtagok lehettek a nem vérrokonok is, mint pl. a szolgák és a cliensek, a hadi foglyokból lett rabszolgák stb. SCHMIDT FÜLÖP : A Graechusok tragikuma. (Zentai közs. főgymn. Ért. 3-—31. 11.) — Schmidt dolgozata főleg a tanulóknak van szánva, kiket a legújabb kutatások alapján ismertet meg a ») Századok, 1903. 386. 1. 46*